Sármos szívek

Anyáknapjára készült néhány szívecske.
Gyorsan hímezhető, de különleges mintákat kerestem. Kettő hardanger díszítésű, angyalszárny medálokkal, ezeket levendula olajjal illatosítottam is. A másik három bargello mintás, szalaghímzéssel és szív charmokkal, ezek nem illatosak. Arra gondolva, talán más is szeretne ilyet, bevittem a munkahelyemre, kettő el is kelt. :) Úgy terveztem, ha netalán nem marad, lesz még időm készíteni a drága nagyiknak, ha viszont marad, ezekből kapnak ők is. Úgy alakult, hogy már át is adtuk Dédinek és Saca mamának, így mutatom, Maca mama még nem kapta meg, de ő nem jártas az internet világában, így nem látja meg. Ábel keresztmamija és az ő anyukája (mivel ott nincs unoka, neki is ajándékoztunk egyet, végtére is Ábel neki olyan) hasonlóakat kaptak, de azok még korábban át lettek adva (fotót azokról sajna nem készítettem).

Ábeltől nagyon szépet kaptam ám!
Bejöttek elém Maca mamával az iskolába pénteken, bölcsődéből hazajövet. Nagy örömmel futott elém az udvaron, 'anya ezt neked hoztam, én festettem!'
Egy gipszből kiöntött szívecskét készítettek a gondozónők, amit a gyerekek piros festékkel lefestettek, ezt pedig ráragasztották egy cikk-cakk ollóval cakkozott papírszívre, hátán egy kedves versikével. Szépen becsomagolták celofánba is. :) Hozta örömmel, de nem adta ám oda, ő hordozta! :D Előtte való nap mondogatta, hogy 'majd adok anya meglepetést, de csak pénteken szabad megnézni!' :D
Majd lefotózom azt is! :D

A charmokra visszatérve, mostanság hirtelen rengeteg ilyen gyönyörűséges fityegőm lett. :D
Szereztem néhányat a Vaterán. Aztán korábban Ninával közösen rendeltünk külföldről is (már megvannak ez aljövendő kitekhez valók is ;D) - ezeket már mutattam is korábban. És Nina is ajándékozott nekem, nem is keveset. Nagyon szépek! Köszönöm! Néhány újabb is érkezik majd Tőle!
Le fogom ezeket is hamarosan fotózni.

Köszi :)

Köszönöm a tippeket a kiscipő horgolásával kapcsolatban! :D Nagyon kedves tőletek. Meglátjuk, mi sül ki belőle, majd mutatom, ha érdemlegeset alkotok.

Horgolt bébi mamusz

Szeretnék egy ilyen pici mamuszt horgolni. A felnőtt MJ mamusz már megy, de ezt a picit, mivel amatőr vagyok, nem tudom, hogyan kezdjem el. Azt sejtem, hogy nem nehéz, csak jó lenne egy érthető magyar leírás. Hogy mégis hol hány szem és milyen pálca...
Egy másfél éves pici lánynak készülne. Tudna valaki segíteni nekem ebben?

Ábel tojásai

Rendeztünk tojásgyűjtést itthon. Persze szebb lett volna egy szép zöld füves kertben, de kis lakásunkban is egész jól összehoztuk. A rejtekhelyeket apró, papírból kivágott nyuszifejek jelezték. Ábel keresztszüleinek kutyusa, Gombi is besegített. :D
Tavaly még nem csináltam neki ilyet, ezentúl mindig fogok. :D
Most nyulatlanítok, és elkezdek az Anyáknapjára gyúrni. :D Már nemsokára elkészülnek az ajándékok a mamiknak. Vasárnapra keresek valami jó csokitorta receptet a fiúknak, mert belefulladunk a csokitojásokba, -nyulakba.
És dínótojást is nevelünk, már repedezik, hamarosan kibújik! :D
Nagyon élvezzük Prücsökkel a kukucskálást! :D
Ja! A Zöld erdőben jártam... versikét is 'megtanulta' hétfőre. Azaz minden sor utolsó szavát ő mondta, a többit apa! :D

Minireform

Zs nagyon konzervatív, ami az étkeket illeti. Pörkölt, húsleves, gulyásleves, rántotthús...
Pedig én úgy ennék néha francia hagymalevest, brokkolikrémlevest... Olasz tésztás, zöldséges, halas dolgokra rá lehet könnyen venni, szerencsére, mert azokat nagyon szeretem! Most már megeszi a tonhalas, friss zöldséges tésztát. Neki a 'krémleves' szó valami fura dolgot jelent...
Szóval néha, azért sikerül rábeszélni egy-két újdonságra, kiegyezve az arany középútban.
Nem eszünk mi olyan egészségtelenül, Zs-nak fogyózni sem kellene (én tehetném), de jó érzéssel tölt el, ha olykor olyat eszünk, ami nemcsak finom, hanem egészséges, diétás is, mint a mostani ebéd. :)
Az újdonság, amire először húzta a száját Zs, a borsópogácsa.
Rémülten nézte a bébipapinak induló maszlagot, amit a turmixgépből poharakba kanalaztam és mikróban összesütöttem, mint a bögresütit.
Közben kérdezgette mi lesz ez, mi lesz ez?
Végül benyomta jóízűen. :D
Most fő a házi tarja!
Aztán kenem a piskótát citromkrémmel!
;D

Áldott
húsvétot
mindenkinek!

Apááám...

Előszedtem ezt a régi képet, mert úgy bírom, amikor utánozza az apját (is). :D
2009. május

Ábellel épp kijöttünk a bölcsőde ajtaján. Elmellőzött egy apuka.
Á: - Ki ez?
B: - Dani apukája.
Á: - Nekem is van apám. (tudományosan bólogatva)
B: - Hát hogyne lenne! :)
Á: - Hol van most apa?
B: - Még dolgozik.
Á: - Nagyon hiányzik! (mély sóhajjal a végén)

Persze rögtön felhívtam az apját és örömmel meséltem el ezt a kis szösszenetet!
:D

Csalamádé

Na, most aztán tényleg vegyesen, mindenféléről írok. Először is, nem hagyott nyugodni a medálom. Zavart, hogy fejjel lefelé van az a masni, így bár azt mondtam, hogy nem fogom, mégis megcseréltem a mintát. :D Most már minden oké!


A másik dolog, amin múlt hétvégén ügyködtem (függönyvarrás után - fújjjjj), egy nyuszitarisznya Ábelnek. Az idén elrejtek neki itthon néhány csokitojást, amit megkereshet és összegyűjthet ebben a tatyóban. :) Megtetszettek Aledi nyuszis táskái, de nem szerettem volna egy az egyben lemásolni, így végül ilyen lett. :)
Ábel látta, amikor készült és nagyon tetszik neki!




A kék és rózsaszín szalagos szépségeket nem én készítettem a nagy tojások mellé, hanem Viki kolléganőm ajándékozta nekem.
Köszönöm! :D


És készült egy újabb szíves füzér is. Szülinapi ajándék lesz. Amiért egyébként mutatom, a története. Amikor összeállítottam egyik este a konyhában, Ábel mellettem ült és nézett. Szereti nézni, ha készítek valamit, legyen az pinkeep vagy palacsinta. :)
Már elég fáradt voltam, szótlanul ragasztgattam, ő pedig ezalatt lyukat beszélt a hasamba. Csak fújta és fújta, erről, arról, amarról...
Végül megjegyezte:
-Anya, nagyon szépen varrsz!
Ha nagy leszek én is varrok majd. Meg Dana is.
Mindenféle formákat!

(Dana a kis barátnője. :D)

Utánozni is szokott, mintha varrna, hímezne. :D Olyan kis drága! És ha tetszik neki valami, mint a hímzéseim, akkor mindig azt mondja: ez csodaszép! :D És megsimogatja.

Ui.: Nina! > Old Berry


Meglepjük Ábelt nemsokára egy kis biciklivel. A keresztapja hajózik, így egész nyáron nem látjuk egymást, hacsak le nem jutunk idén is a Balatonra. Szóval, most kap biciklit, hogy lássák tekerni ők is. :D
Zs épp kint szitkozódik a konyhában, ugyanis boltos barátaink szerezték be, de nagykerből összeszereletlen állapotban. Most össze kell legózni. De szó szerint, mert még a lánc sincs egyben! Agymenés, hány darabban van! Mi van, ha az adott apuka pl nem ért az ilyesmihez?
Röhej!

Én apró szalaghímzéses, bargellós mintákon ügyködöm, amelyek anyáknapi meglepik lesznek. Remélem, szépre sikerülnek. :D Mutatni csak utána fogom, mert anyukám szokott erre járni! :D

Még mindig köhögök, mint a kutya. Ábelnek pedig a változatosság kedvéért folyik az orra. Valószínűleg azért, mert már nincs fűtés.
Miről írjak még?
Éljen a tavaszi szünet!
:D

Dobozkereső

Segítséget szeretnék kérni tőletek!
Van-e valaki, aki tud egy jó linket, ahol ilyen dobozkát tudnék olcsón, nagyobb mennyiségben (40 db) vásárolni? Vagy akár be is tudná szerezni nekem valaki? Természetesen nem ingyen. Postaköltséget állom. Anyáknapi ajándék készülne belőle a gyerekekkel az iskolában. Mi anyáknapjához két hétre tartjuk majd az ajándékozást, ünneplést. Kb. 8x8 cm-es kellene. A négyszögletes forma nem lényeges, lehet kör, ovális is. A szín sem lényeges. Csak külön levehető legyen a teteje.
Bízom benne, hogy valaki tud talán segíteni!
Sokat keresgéltem már, de nagyon drágák, vagy túl kicsik.
De nyitott vagyok dobozok hajtogatására, összeállítására is. Egy jó szabásmintának is örülnék!
A lényeg, hogy két részes legyen!
:D

Tojások

Soha nem készítettem még ilyen textillel bevont hungarocell tojásokat, pedig olyan egyszerű és gyors. Most jött el az ideje, hogy kipróbáljam. A tyúktojásnál kissé nagyobb méretűeket szereztem be. Próbáltam visszafogott, természetes színű anyagokat választani hozzájuk.
Kedvencem, a durva spárga került az illesztések helyére és fa gyöngy az akasztók tövébe.
Ezzel az idei "tojásfestés" kipipálva! :D

Ez nagyon tuti

kép forrása: internet

Bár inkább lustább húsvétra készülődőknek való, de nagyon tutiság! Letölthető jópofa tojásölelők babuciknak, apuciknak, szomszéd bácsiknak... :D

?

Ti látjátok a Rendszeres olvasóim képecskéit? Mert én nem. Eltűntek, az irányítópultban megvannak, de én itt a blogon nem látom őket. Alul kellene lenniük. Egyszer, mintha már jártam volna így, akkor visszajött a modul. Most is így lesz?
?


Ui.:
Visszajött! :D

Náthagyógyító terápia

A hímzés gyógyító erejének (és két dögerős gyógyszenek) tulajdonítom, hogy tegnap estére elmúlt/enyhült a torok- és fejfájásom (persze nem maradéktalanul). Még köhögök, de tényleg a tegnap előtti és a tegnapi nap volt a legrosszabb. Már csak azért is örülök, hogy mára kissé jobban vagyok, mert menni kellett Ábellel a kontrollra (jelentem, minden oké), és főznöm is kellett. Ezekre tegnap nem lettem volna képes. No azért ma is beficcent egy migrén.
Gyógyítólag hatott rám, hogy tegnap este befejeztem egy incifinci hímzést, amiből szíves füzér lesz, olyan, amilyet Zs-nak is készítettem Bálint napra. És 20 perc alatt elkészült a kis szalaghímzett medál (már felavattam, ebben mentem a kórházba :D). Hú, nem is tudom hány variáció fordult meg a fejemben, hogy milyen legyen, mióta Ninától beszereztem ezt a medálalapot. Végül ilyen lett, nem ilyennek álmodtam meg (nem tudom milyennek, de nem ilyennek), de végül is tetszik. Talán a rózsák lettek kicsit suták, mert nagyon meggyötörtem őket, míg rögzítettem a mintát az alapba. Ha elkoszolódik, lepattintom és kanyarítok bele másikat. :D Van még egy aranyszegélyes is Ritától, abba már hímzettet szeretnék, de hasonlóan puritán lesz, az ötlet már megvan. :)

(Most, hogy jobban megnézem, lehet, hogy fordítva állítottam össze a medált, és a masninak alul kellene lennie? :D Sebaj. Már íííígy marad!)

Viszket a tenyerem, de az a baj, a torkom is

Bizseregnek az ujjaim, annyi az ötletem, de már csak tátogok. Most csak annyira futja, hogy míg Ábel lesétált Maca mamával az ebédért, megmutatom a közelmúltban szerzett kincseimet. Ha Ábelt leteszem aludni, reményeim szerint én is tudok majd. Azért, ha lesz egy kis erőm, szeretnék készíteni egy kis szalaghímzett medált magamnak, fájdalomdíj gyanánt (ez gyorsan megvan), és pénteken lesznek hungarocell tojásaim is, amiket hétvégén vonok majd be. Legalábbis szeretném azt hinni, hogy ez a legpocsékabb napja a náthámnak és holnap jobb lesz. Már csak azért is, mert menni kell Ábellel a kontrollvizsgálatra (szerencsére csak itthon a kórházba, helyi járattal felficcenünk, úgyis szeret a városban buszozni). Ó, és végre kiválasztottam egy hamarosan érkező kis hercegnőhöz méltó mintát! Jövő héten talán belekezdek. :)
Fonalak és vásznak Ninától.
Charmok Paolától.
:)

:(

ALUDNI
ALUDNI
ALUDNI
ALUDNI
ALUDNI
...

volna jó, de Ábellel is foglalkozni kell.
Naaaaaaagyon pocsékul vagyok...
Hála az égnek, hogy ilyen jó kisfiú, eljátszik magában, legózik, autókat nézeget.
Ó, és szerinte, ha én is nagy leszek, majd megtanulok vezetni. :D

Szemes sztori folytatása és befejezése

Ott fejeztem be, hogy 2x megjártuk Barcikát és továbbküldtek másnap éhgyomorra Miskolcra.

Hétfőn reggel meg is érkeztünk, viszonylag hamar sorra is kerültünk. A dokinéni megnézte Ábelt. Ő végig remekül együttműködött, ezen felbuzdulva a doktornő azt mondta, nem hiszi, hogy kell ide bódítás. Kérdezett engem is, hogy hagyná-e a gyerek, hogy kiszedje az idegen valami maradványait. Mondtam, szerintem nem, a gépbe szívesen belenéz, mert csak kukucskálni kell, de ha valamivel (lásd szemcseppes tubus) közelítünk a szeméhez, azt nem hagyja. Megkérte egy kolléganőjét is, az is nézze meg, mi a véleménye. Végül úgy döntöttek, hogy mivel ha ébren csinálnák érzésteleníteni kellene, az érzéstelenítő szemcsepp csíp, anélkül pedig fájdalmas helyen van azaz akármi, maradjunk az altatásnál, ha már úgyis éhgyomorra hoztuk Picúrt.
Felvették az osztályra és rá egy órára már jött is az aneszteziológus. Na én innentől paráztam be végleg, mert eddig csak bódítás szót emlegettek, ami olyan egyszerű műveletnek tűnt, végül már infúzió és intubálás szavak kíséretében töltötték ki a papírt és vizsgálták meg Ábelt. Ő még ekkor sem volt ijedt. Csupán azért kezdett el hisztizni, mert nem akart karszalagot. Majd gyorsan ölbe kapta egy műtős és vitte is, ekkor már sírt egy kicsit és picit később én is, Zs is föl-alá koslatott a pici szobában. :( Az egész kb. háromnegyed óráig tartott, ebből maga a szem rendbetétele pár perc. Még a műtőben felébresztették. Pici katéterrel a kézfejében, egy bazinagy gézdarabbal a szemén dobálta magát, félig volt észnél. Le kellett fognunk, hogy egyiket se szedje le magáról. Ekkor egymásra néztünk Zs-vel, ugyan meddig fog ez tartani, de ahogy kitisztult a tudata (elég gyorsan) abbahagyta a birkózást, megértette, hogy egyiket sem szabad leszedni. Mondtuk, hogy nemsokára lecsöpög a gyógyszer, azt figyelte. Mikor lement, fölpattant, hogy mehetünk haza. Aztán kiderült, hogy az altatás miatt csak 24 óra múlva indulhatunk. Jól viselte a nagyon-nagyon-nagyon lassan telő napot, időnként hisztizett picit, hogy menjünk már. Elárasztottuk autós újsággal, mesekönyvvel, legóval. Áldom, hogy elvittük Bartos Erika két könyvét is, mert bár a fájós torkomat rekedtre fárasztottam, olyan jól lekötötte a figyelmét a mese. Arra is aludt el este, azt is elég jól fogadta, hogy Zs nem maradhatott velünk.
Reggel aztán gyorsan leszedték a szeméről a gézgombócot a kezéből a kanült, visszatért a régi ugribugri jókedve. Apa is megérkezett és jöhettünk haza. Még csütörtökön elmegyünk itthon kontrollra és minden oké. Nem derült ki, mi lehetett ez a makacs szennyeződés/idegen test a szemében. Nagyon bátor és ügyes volt. A legrosszabb az volt mindkettőnknek, hogy ott kellett maradni. Én három napja alig aludtam valamit. Majdnem végig én is koplaltam Ábellel, a beavatkozás végéig legalábbis. És miért ne éjszakára csúcsosodott volna a göthőm is. Egész éjszaka azon dolgoztam, hogy visszafojtsam a köhögésem, nehogy felébresszem Ábelt. Nem semmi hasizom gyakorlat. No meg azon, hogy ne szedje le a gézt és ne essek le az ágy széléről. Igen összetett feladat volt. A nyelvem oldala csupa fodor, iszonyú piros a torkom, rég viselt már meg nyavalya ennyire, többnyire mindet kihordja az ember munka közben lábon...
A lényeg, hogy túl vagyunk rajta és jól jöttünk ki belőle. Körülöttünk pedig olyan kedves volt mindenki! Ja, és a többi autóúton már nem volt gond Ábel pocakjával sem!
Nem gondoltam volna, hogy egy kis piszok ilyen PISZOK tud lenni az emberrel!

Szemet szúrt

Szemet szúrt szombat délelőtt, hogy Ábel bal szeme vörös. Gondoltuk, visszajött a kötőhártya-gyulladás, vagy huzatot kapott (mert bár fúj nagyon a szél, egy hét beteg bentlét után kell a levegő és levittük). De nem. Este jobban megnéztük, észrevettük, hogy valami a szemébe ment.Ábel azt mesélte, hogy bogár csípte meg. No, hogy mi igaz egy 3 éves történetéből, ki tudja... Próbáltuk kiszedni, de nem igazán hagyja egy gyerek (még a felnőttek sem nagyon), hogy piszkálják a szemét. Annyit bőgött, hogy ha felületi gond lett volna, már rég kiúszott volna. Felvittük az ügyeletre. Ott is megpróbálták, persze ők sem tudták kiszedni (pont a dokinénink volt az ügyeletes). Továbbküldött Barcikára. Ott nem volt este szemészorvos, az asszisztensnő ismét megpróbálta kiszedni (tök feleslegesen ugye). Végül belenyomott egy gélt Ábel szemébe, mondván az felpuhítja a szennyeződést, másnap pedig menjünk vissza, az orvos megnézi és kiveszi. Ma megint elmentünk Barcikára, az orvos megnézte (egész szépen hagyta Ábel). Szerinte a szennyeződés már távozott, a gél segített, de még van utána szennyeződés, amit le kell polírozni a szem felső rétegéről, mert továbbra is gyulladt. Mivel Ábel 3 éves, nem oda néz, ahová egy orvos akarja, bódításban kell ezt megtenni. Hjaj, kérem! És ezt itt nem csinálják kicsi gyerekeken. Szóval holnap megint kórház, ezúttal a megyei. Állítólag még aznap haza is jöhetünk, de semmi biztosat nem mondtak. Nem komoly dolog, de mégis milyen körülményes! Mondanom sem kell, aludni nem sokat aludtam. Ráadásul most én vagyok megfázva. Állandóan fáj a fejem a szeles időtől, és a torkom gyűszűnyi. Emiatt a közérzetem pocsék. Ábel egyébként vidám, de a szemcseppet és a krémet iszonyat tortúra a szemébe juttatni. A fele nem is odamegy, ráadásul mikor végre úgy tűnik sikerülne, akkor a krém és a szemcsepp nem jön kis a tubusból. Ahhh!
Az első úton persze hányt is egy nagyot, hiszen nem bírja az utat és akkor hirtelen indultunk, nem vettünk be B6-ot. Képzelhetitek, hogy nézett ki, mikor beállítottunk este az ügyeletre. 23h-kor értünk haza. Holnap pedig nem ehet semmit, ha esetleg tényleg bódítják/altatják. Legalább nem lesz mit kihányni. Ennyit a hétvégi kellemes pihenésről.
Szegény Viki kolléganőmet és Anyósomat is már nem is tudom hanyadjára akasztom le a szögről, hogy segítsenek.
Azért néha tudok picit hímezni is (bár mostanában délutánonként aludtam, ami nálam olyan, mint a fehér holló - legutoljára a szülés utáni időkben tettem ilyet). Lefotóztam az új vásznaimat, fonalaimat, charmjaimat is. Majd mutatom nemsokára egy hímzéssel egyetemben.

Nyúlszaporulat

Megszaporodtak.
Kádba ültettem őket.
Egy kis műfű, régi vászon, vatelin és raffia - kész a konyhát megtámadó nyuszimaffia!
:D

Napsütéses szottyos napok

Kint egyre szebb az idő, Ábel egyre szottyosabb. Múltkor kötőhártya-gyulladás. Egy nap bölcsi. Most köhög, lázas. Tüsszögne, de bent tartja. Ijesztően bevörösödik a feje, dagadnak a homlokán az erek, mintha szét akarna pattanni. Mondom neki, hogy ereszd ki, hadd szóljon és hadd repüljön, ki bánja, csak agyvérzést ne kapj, de meg van ijedve. Hiába, a tüsszentés egy csuda dolog, nem tudjuk irányítani, szerintem ez "rémíti" meg. Az orrát sem fújja, inkább szívja, bár leporszívózni engedi, sőt már magának csinálja.
Múlt pénteken megérkezett az új ágyunk, csodás matraccal, de új ágy ide vagy oda, mostanság kb. 3-4 órákat alszunk (ha összeadjuk). :(
Azért már látszik némi fejlődés a gyógyszerektől.
Tegnap éjszaka is ott fetrengett közöttünk. Mindenért bőgött, ami csak az eszébe jutott. Beadtam neki egy adag lázcsillapítót éjjel 2-kor, simogattam a hátát, aztán a fejét. Erre Ábel: Anya, a hajamat ne, mert összeborzolod!
Na, kérem, milyen fontos éjszaka is a frizura... Ki gondolná, hogy ilyen kis hiú. Ebből is látszik, hogy nincs is olyan rosszul, mint ahogy kinéz. Mert most bizony eléggé az arcára van írva, máskor nem látszik ennyire rajta. Nagy karikák vannak a szeme alatt, a szemei fényesek a hőemelkedéstől...
Közben ügyködöm, de még minimálisabbra csökkent az időm és nagyon nem is esik jól semmit csinálni, lefagyva ülök két tennivaló között.
Készül egy újabb babadoboz, egy titkos meglepi Zs-nak (névnapja lesz), meg száz másik dolog egyfolytában, amiknek úgy érzem sosem érek a végére. Húsvétolnék is, de hát ez a százegyedik dolog.
Most nagyon fáradt vagyok (főleg fizikailag), de már úgy örülök, hogy míg a suliban a gyerekekkel kint vagyok az udvaron melegít a nap!

Levendula, levendula, levendula...

Naaaaaagyon sok szép levendulás dolgot kaptam ám pénteken!
Na, kitől?
Hát a tündéri Mammkától! :D
Volt az óriási csomagban finom tea, Ábelemnek mi más - kindertojás! :D Hajó volt benne Mammka, nagyon tetszik neki! :D
Érkezett két gyönyörű levendulatő, hamarosan ültetem! Pazar levendulás fürdősó, levendulás gyertya és levendulamag. No, meg hab a tortán egy nagyon kedves levélke!
Ennyi kényeztető, illatos ajándékot!
NAGYON KÖSZÖNÖK MINDENT MAMMKA! :D

Fotóalbum

Sikerült néhány egész jó képet készíteni magunkról. Ezek amolyan 'ameddig a karom ér' fotók. :)
Az apropó egyébként, amiért hirtelen nekiálltunk, hogy Ábellel fodrásznál jártunk! Igaz kissé elfeküdtük az új frizurákat... Eltűnt a rémes szöszmösz hátulról, amit a kis sapkák műveltek a télen. :D

Itt egy színes fotó is Ábel szép szeméről, szerintem egyre inkább zöld egy kis barnával a szembogara körül. :D

Nyulak

Vettem egyszerű, olcsó (50 Ft) kis fa alapokat. Kifestettem. A nyuszi párt Mankának ajándékoztam (más apró ajándékokkal együtt), a kis nyúlfickó pedig Ábel szobájának ajtajára került. Ennek volt egy felső, feliratozható része is, de azt leszedtem, és a fekete drótokat is, amik akasztók voltak. Helyette raffiát kapott. :)