2009. december 30.

Rose és Virtue Sampler

Itt a két utolsó ajándék, amit ma adunk át.
Reményeim szerint ma már nem kerülnek gép elé a leendő tulajdonosok. :D

Rose

Ő Clemence párja, akit a Nosztalgia teásdobozra hímeztem.
Egy szálon egy szállal, tehát ez is mini.
A forrás ugyanaz. Egy doboz tetején landolt ő is. Egy kis tafttal.
A dobozt nem én festettem le, kész darab volt, hozzá válogattam a színeket.
Apróságokat rejtettünk bele. Andi sógornőméké lesz.


Virtue Sampler

A Virute Sampler mintát még Zsuzsától rendeltem és a swap1 játékban Michelle-nek hímeztem ki a nagyobb változatát. Persze miniben, úgyhogy az sem lett nagy. :D
Ez most 2 szálon 2 szállal készült. Egy cserebere során szerzett dobozt bepácolt Zsolti és én kis varrósdobozzá 'varázsoltam'. Az apró arany mintás tűőr levegőn száradó gyurmából készült, mágnessel a közepében.
Andi sógornőm édesanyjáé lesz.


A 2009-es évben hímzett, varrt munkáimról már nem lesz időm montázst készíteni. Rengeteg mindent készítettem az idén. Sok apró, haladós darabot.
Biztosan szép lenne végignézni. Aki kíváncsi, ott a linkbar.
2010 nálam a Magamnak Alkotás Éve lesz! :D Persze csurran-cseppen ajándék is... ;D



Mindenkinek nagyon boldog
(az ideitől sokkal boldogabb)
új esztendőt kívánok!

:D

2009. december 29.

Szerelem

Déry Tibor/Makk Károly - Szerelem

Tegnap este véletlenül bukkantam rá a Duna Tv-n. Rég láttam már.Nagyon szeretem ezt a filmet (könyvben is).
Annyira szép! Végig bennem a várokozás, hogy a férfi mikor ér már haza. És olyan szép, mikor a szobában, míg nincs otthon a felesége beleszagol a nő blúzába... (ezt én is művelem ám a férjem pólóival...) És amikor döbbenten nézik egymást, amikor újra találkoznak...

Bár annyi szomorúság ért mostanában, igyekszem pozitív maradni. Az ünnepek előtti idegbaj rajtam is kijött, de aztán minden megoldódik a karácsonyfa fényében.
Ragyogóan süt a nap. December ellenére, mintha csodás tavasz lenne.
Szerelmesebb vagyok, mint valaha!
És annyira igyekszem megőrizni ezt az érzést, nyugalmat, jókedvet mindhármunk számára!
Hah!
Ma rettentő szentimentális vagyok!
Sorry...

Kekszes-almás (sütés nélkül!)

Pikk-pakk elkészül szilveszterre! Fantasztikusan finom és egyszerű! Nem utolsó sorban remek módja a megmaradt csokimikulások kulturált (fejleharapás nélküli) elpusztításának! :D


Kekszes-almás sütés nélkül

Hozzávalók:

1 kg alma
1 kiskanál őrölt fahéj
8 dl víz
kb. 20 dkg cukor
3 cs. (12 dkg) vaníliaízű pudingpor (főzős)
60 dkg szögletes formájú háztartási keksz

Máz:
4 ek. kakaópor
8-10 ek. víz
4 ek. porcukor
5 dkg vaj


Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk és legyaluljuk. Lábasba tesszük, 5 dl vizet ráöntünk, a cukorral és a fahéjjal ízesítjük (én szoktam citromhéjat is belereszelni). Kb. 10 perc alatt puhára főzzük. Közben a pudingporokat 3 dl vízzel csomómentesre keverjük, az almához öntjük és kevergetve 2 percig főzzük, ezalatt jól besűrűsödik (szó szerint álljon meg benne a fakanál). Egy kb. 28X23 cm-es tepsi alját keksszel kirakjuk, a meleg almás krémet egyenletesen rákenjük (melegen tedd rá, hogy elkezdjen puhulni a keksz). A tetejére szép sorban ismét keksz kerül. A kakaót a porcukorral meg a vízzel kevergetve felforraljuk, a tűzről levéve a vajat hozzáadjuk és a mázat a keksz tetejére öntjük. Kicsit mozgatva a tepsit kiegyenlítjük a mázat. (Én most a csokimikulásokat olvasztottam meg és öntöttem rá. A megadott mennyiség duplájából sikeresebb a csokimáz, így elég kevéske, még egyszerűbb ha két tortabevonót pattintasz rá.)
Jól hűtsd be! Érdemes egy éjszakára a hűtőbe tenni, hogy jól lehessen szeletelni.

Mmmm!

Ábel 2. karácsonya

No igen, most sűrűn írok, hisz most már van mit mutogatni. Itt van az én Mindenségem néhány karácsonyi pillanata. Van pár melegítőnacis fotó is, hisz a délutáni ébredés után csekkolta le a fát. Nem volt valami nagy pillanat álmosan, cumisan, büdi pelussal. Videóztuk. Ezeken a fotókon már a következő reakciók láthatóak, és lényegesen boldogabbak. :D
A szép nagygömbös fácska tesóméké.
Tegnap anyáéknál aludt Ábel. Olyan meggondolásból, hogy szokja a dolgot, mert szilveszterkor is tesóméknál leszünk és Ábelre anyáék vigyáznak. Még most is ott van, lehet, hogy csak délután hozzák haza. Nagggggyon hiányzik! Persze ízületeim megkímélése céljából is történik a dolog.
Szerencsére már alakul. Szóval, megmaradok...
:D

Ó, és ha valaki a fa alatt kifigyelte az ajándékokat és összecsapja a kezét, hogy egek, ezek mibe csomagolták a meglepetéseket, no azok kedvéért megmutatom.

Igen, háztartási csomagolópapííííír!
Persze, nem mintha nem lett volna pénzünk szép csomagolópapírra.
Minden évben igyekszem új csomagolást kitalálni, mindig valami újat vinni bele. Ha épp nincs ötletem, vagy kifogytam az időből, akkor én is a szép karácsonyi papírokhoz nyúlok.
Az idén megihletett a bloggal kapcsoltaban elküldött rengeteg csomag. Azt találtam ki, hogy nálunk ezen a karácsonyon mindenki "Betlehemből" fog kapni csomagot. Na, ezért a postai csomagoló. Nyomtattam képecskéket, cikkcakk olló, ragasztó. Krumplinyomdával pecsét. Minden dobozra (igyekeztem mindent dobozba csomagolni a forma miatt) mindenkinek a teljes nevét írtam rá, mintha tényleg postáznám.
Nektek hogy tetszik az ötlet?

A bejgli

Timi sógornőm élete első bejglije remekül sikerült...
Ábel volt a főkóstoló, kétpofára nyomta...
:D

2009. december 28.

Treborettás ajándék


Ó, igen! Abszolút 'treborettás' :D
Én rendeltem Treborettától, de tulajdonképpen a férjecském karácsonyi ajándéka volt a számomra! :D A színeket magam választottam, de hogy milyen is lesz élőben, csak karácsonykor tudhattam meg. Amint megérkezett a csomag, máris Zsolti kezébe nyomtam azzal az utasítással, hogy csomagolja át, de iziben, hogy meg ne gyűrődjön! :D
Csodás élőben! És óriási! Fantasztikusan pakolós, egy kisgyerekes anyuka álma! Édes kis cipzárdísz is fityeg rajta. Már a családi vendégjárásba is vittem! A család nőtagjai kifigyelték ám! Kaptam még Treborettától kis meglepit is, apró anyagokat és gyöngyöket, teát! Azt viszont elfelejtettem lefotózni. Amint meglesz, betűzöm ide. :D
Köszönöm Heni!
És neked is Drága!

Karácsonyfa sok-sok szívvel



Kíváncsiak voltatok, hogyan is mutatnak majd a zsákvászon szívecskék a karácsonyfán. Hát így! :D Nekem nagyon tetszik! Minden díszünk natúr, kevés matt vörös gömbbel. Nem zsúfoltuk túl és az angyalhajakat és boákat is mellőztük (ezekért nem vagyok odáig). A fényeknél is az egyszerű, fehér fényűt kedvelem. Minden kedvemre való, de a csengettyűk a kedvenceim! Találtam szép kész filcdíszeket is, jövőre bővítem a mennyiséget. :D Tavaly Ábel tarolt, leszedett pár díszt, az idén nem! Nagy, okos fiú már! :D


Lett pici Betlehemünk is. A kis épületet még régebben rendeltem figurák nélkül. Az aljába dzsungelmohát ragasztottam, és idén találtam hozzá nagyon édes figurákat. Igazi, kisgyerekes otthonba valók! :D
A fenyőszoknya is elkészült visítva, végszóra. Vatelinem már nem volt itthon, így nincs még tartása. Jövőre feljavítom ezt is. És egy körgyűrűvel még kibővítem, hogy nagyobb legyen, mert így alig lehetett látni a fa alatt.



2009. december 27.

Meglepetések...

...melyeket már leleplezhetek. :D


Anyukámnak akvarell képecskéket festettem.
Régóta nyúz már, hogy neki is fessek. Megkapta a lila virágos képet is, ami a Komódban megmaradt.


Hímeztem neki egy bannert is. Ugyanazt az angyalkát, mint Diának a swap3 játékban.

Öcsémék is kaptak egy angyalkás bannert.

Készítettem nekik házikós ajtódíszt is.




Timi sógornőmnek pedig egy patchwork terítőt varrtam (ez volt ama bizonyos ajándék, amit háromszor varrtam újra, mert valami mindig hibádzott). Élénk színei illenek a konyhájukba. A csempéjük "ogre"zöld a függönyükben pedig van pink.

Van még két ajándék, amit én készítettem, de azokat a napokban adjuk át, ezért még mindig nem mutathatom.

A karácsony egyébként nagyon máshogy telt, mint ahogyan elképzeltem. Csendesen, békésen, de sok szomorúsággal is. Azért vidámság is akadt. Tesóméknál voltunk Szenteste, és sokat nevettünk, beszélgettünk.

Karácsony napjára összeszedtem egy vírust. Semmi tünetem nincs egy kis reggeli köhögésen kívül, viszont a fejem búbjától a talpamig mindenem rettenetesen fáj, alig bírok mozogni. A doki szerint (mert ma végre oda is eljutottam), nem influenza. Remélem, mielőbb kilábalok belőle, és a család nem kapja el.

A fotók rémesek, hófelhőktől szürke szobában nem lehet normálisat készíteni. Bezzeg ma süt a nap. ;)

2009. december 22.

Egy nagy ölelés mindenkinek


"Karácsonyi fénybe öltöznek
s ragyognak a fák:
felmelegedsz
és szívedet öröm járja át.

Karácsonyi fénybe öltözik
és megnyugszik a szív:
valóra válnak
és elvarázsolnak legszebb álmaid."


Kívánom, hogy így legyen!


Nagyon szép ünnepeket kívánok
minden erre járó
drága barátomnak,
rokonomnak,
ismerősömnek!

Még pár karácsonyi dekor



Ninánál megtetszettek a mézi figurák, varrtam én is négyet szép cserebere filcekből. Én fehérrel öltöttem össze, hogy kicsit a díszítő habra emlékeztessen. Apró szívecskékkel raffiára fűztem. Mivel az előszobában kapott helyet (a most mutatott díszekkel együtt) vakuval kellett fotóznom, mert itt nincs elég fény.

Egy séta alkalmával Ábellel találtunk egy helyes kis ágacskát. Erre country stílusú szívecskéket varrtam, fa gombokkal.

És végre elkészült a már rég elkezdett Jeanette Crews angyalka. Ez tulajdonképpen Mazsola ajándéka, hisz tőle van a bannerakasztó a fényes hímzővászon és a szép karácsonyi textil is. :D
Még egyszer nagyon köszönöm Zsófi a hozzávalókat! :D
A szöveg szebb lenne egy magyar otthonban magyarul, de őszintén bevallom, nem volt humorom kiszámolgatni, hogy melyik szó hová kerüljön, és magyarul lényegesen hosszabb is lett volna.

Nagyon szeretném még belezsúfolni az időmbe a kiszabott fenyőszoknyánk összevarrását és mivel a fenyődíszeink most country stílusúak lesznek, egy ilyen fára illő csúcsdísz-angyalkát. Hát nem tudom, belefér-e még a teendőkbe...

Ho-ho-ho HÓ

Nálunk is nagy hó van (nem mai fotók), most viszont itt az ónos eső. És ahhoz képest, hogy állítólag fel van készülve a város a nagy hóra, egyáltalán nincs eltakarítva az utakról. Izgulok is rendesen, mert Zsolti egész nap úton van a céges autóval.
Ábelnek ez az első igazi hava. Tavaly is megnéztük, de akkor még kicsi volt az élményhez. Ha emlékeztek, megjegyezte, hogy : "Gí". Hát, idén sem mond még többet, de már sokkal nagyobb hatással van rá! :D Első nap, mikor szakadni kezdett az erkélyajtóban ücsörgött és nézte. Milyen jó is, hogy az ablakcsere óta az alja is üveges az ajtónak! :D Bambulja a fényeket, az autókat... És megint lefotóztam a lakás mögötti oviudvart is.

2009. december 20.

Hancúrmancik

Kinti hancúr...





Benti hancúr...




2009. december 19.

Egy tucat szivecske


A Komódba is készült 5, rendelésre is készült 5.
És most végre hazai pályára varrhattam. Igenis, lecsippentettem az ajándékok készítésére szánt időmből, mert hát kell majd arra a fára is akasztani valamit. 12 szívecskét varrtam, géppel!!!!!

Nagyon szép története van ám ennek a gépnek.
Tudjátok, hogy régesrég rossz már a varrógépem, pontosabban a pedál. Meg lehetett volna javíttatni, de húztam, halasztottam, igazából szerettem volna már egy újat. Csupán pénz kérdése volt mindig is a dolog. Aztán nemrég az én drága nagypapám (aki nemrég jött ki a kórházból, és vesztette el élete társát) nekem adta az övét. Igen, ő is szeret varrni (valahonnan csak jött ez a mániám). Régen mamával kis kötényeket, lányka szoknyákat, párnahuzatokat, kendőket... szabtak, varrtak és kihordták a piacra eladni. 2 varrógépet nyúzott el papókám, most 90 évesen vetette ezt az újat öcsémmel. Sajnos a körülmények miatt került hozzám, hisz érzi már papám is, hogy nem igen használhatja már ő ezt a gépet. Egy kis vadiúj, egyszerű Brother. Remekül varr, még ki kell ismernem, mert a doboza szerint talán kukacolni is tud. Meglátjuk!
Szóval nagyon nagy az örömöm, csodálatos karácsonyi ajándék, szomorú körítéssel!
Jött ám vele a varrósdoboz is, hamarosan lefotózom, micsoda kincs (főként a tartalma)!
***
A mai napom egyébként pocsék (na jó, nem teljes mértékben, voltak jobb pillanatok is). Jön a front, vele itt a migrén. Ábel is hisztisebb, ő is érzi az időváltozást. És Zsolti is. És így hárman, háromféle fejfájással elviselhetetlenek vagyunk, többnyire egymás számára. :(
Morgunk egymásra mindenért, Ábelt meg semmivel nem lehet lekötni. De majdcsak elmúlik holnapra.
***
És kész lett egy karácsonyi ajándék is. Szerintem nagyon szépre sikerült, de fotót nem mutathatok róla, mert bár ritkán, de olykor idetéved a gazdája. Hátha pont karácsony előtt kíváncsiskodik.

Élménybeszámoló


Már olyan rég megígértem, hogy elmesélem a komódos élményeimet. Nem is tudom, hol kezdjem...
Először is, nagyon jól sikerült!

Szívesen megismételném jövőre is (persze, ha van rá igény), de nem tudom, összejön-e majd, mert szeptembertől sajna vissza kell mennem dolgozni.
Bizony, az a fránya pénz... Ábi bölcsis lesz.

Na, de térjünk vissza a Komódhoz.

Kb. 45 tárgyat tettem fel, és mindössze 9 maradt, aminek magam is jó hasznát vettem. Pont azok maradtak meg egyébként, amikről azt hittem, gyorsan gazdára lelnek. Hát igen, sosem lehet tudni előre.
Végtelenül boldog vagyok, mert minden nagyon jó helyre került! Sok apróságom blogbarátokhoz, akik tudom, megbecsülik majd. És kedves új ismerősökhöz, akiktől nagyon barátságos leveleket kaptam mind a Komódról, mind a tárgyakról. A ti kommentjeitek is nagyon meghatottak! Szinte már szuperlatívuszokban dicsértétek az ötletet, és ez annyira, de annyira jólesett! Köszönöm!
Egyébként nagy százalékban csereberéket kötöttem. És sokszor azt hiszem bőkezűbbek voltatok a kelleténél, teljesen elhalmoztatok mindenféle jóval. A vágylistám nagy része teljesült ám! :D
Teljesség igénye nélkül sorolom: kaptam bannerakasztókat, hímzővásznakat, filceket, rengeteg apró-cseprő gombot, charmot, szalagokat, zsinórokat, csipkéket, dobozokat, anyagokat, hímzőfonalakat, mágneszárakat, gyűrűalapokat, még gyönyörű kékfestő vásznat is! Dőzsölök! Máris hasznát vettem nagyon sok darabnak! Akik küldték, azok majd felfedezhetik egy-egy munkámon. :D És életemben nem volt még ennyi teafilterem itthon, mint most! :D Van miből válogatni!
Most már csak abban bízom, hogy tényleg megelégedéssel vettétek kézbe a szívvel készült tárgyakat! Mindent köszönök! A csereajándékok küldőit pedig csupán azért nem említem név szerint, mert a kis "üzletek" magánúton, emailben kötettek, szerintem maradjon is így. Persze, ha valaki szeretné, megmutatom, hogy mi az, amit tőle kaptam, szóljon bátran! :D


Végül pedig nektek szegezem a kérdést:
Kinyíljon-e jövőre is a Komód?
Ha igen, milyen tárgyakat látnátok szívesen azok közül, amik most is szerepeltek, vagy milyen új dolgokat szeretnétek?
Ha érdekel benneteket a dolog, akkor már azt hiszem nyár közepén nekiesek, hogy időben kész legyen minden! ;D


Hálás köszönet mindenért!

2009. december 17.

Narancstorta Diának



Ismét játszani lehet Diánál.
Naggggyon praktikus kis játékot talált ki magának ;D, hogy legyen ötlete a karácsonyi menühöz, recepteket kér.
Nos, én minden évben karácsonykor (és kizárólag csak ekkor) megsütöm a narancstortámat (és a svéd mézeskalácsot). Pofon egyszerű. A neve is ez: Egyszerű narancstorta.
Csak tészta, de hogy ne legyen száraz tálaláskor van hozzá egy kis szirup, persze lehet lekvárral is kínálni, narancscikkel és jóóóó sok tejszínhabbal! :D De Zsolti például a csokinyuszival önti mindig nyakon. :D

Íme a recept (eredetileg is grammban van megadva):

EGYSZERŰ NARANCSTORTA

Hozzávalók:
200 gr vaj

200 gr porcukor

5 db tojás szétválasztva
3 db narancs lereszelt héja és leve

110 gr natúr joghurt
1 cs. vaníliás cukor

350 gr finomliszt

3 kk. sütőpor


A sziruphoz:

200 gr cukor
100 gr víz
1 db narancs leve

A vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral kihabosítjuk. A tojások sárgáját egyenként hozzáadjuk, majd a joghurtot és a narancsok lereszelt héját és levét is belekeverjük. A tojásfehérjéből habot verünk és óvatosan a masszába forgatjuk. Végül a sütőport és a lisztet is a tésztához keverjük. Vajjal kikent tortaformában (én ki is lisztezem) 180
0C-on kb. 70 percig sütjük. (Ne vedd ki hamarabb, szúrj bele, nem ragad-e már a tészta.)
A sziruphoz valókat összeforraljuk és a kisült tortára öntjük.


A család nagyon szereti. Intenzív narancs íze van! Mmmmm! És igen, legalább 70 percig sütni kell.

2009. december 16.

Ha karácsonyfa lehetnék...

Ha
kará-
csonyfa
lehetnék, sok
ajándék között,
aranyszálba, ezüst-
hímbe, fénybe öltözött!
Ágaimon
kristálygöm-
bök, piros, fehér,
kék: villantanák, szer-
te szórnák az ünnep fényét.
Cukorkákba, habcsókokba bur-
kolnám magam, s csúcsomon egy fényes
angyal szállna
boldogan. Szenteste
sok apróság nevetve ját-
szana: néznék a sok játékot,
mit az angyal tett oda. Ágam föléjük
hajolna, s simítna lombkezem karácsonyi,
áldó csók-
kal minden
gyermeken.


Bonnie Compton Hanson
Ha karácsonyfa lehetnék

Megvagyok!



Eltűntem, de megvagyok.

Helyzetjelentés röviden:

Hóesés,
galamb,
címke,
szótagok,
karácsony,
barátok,
Komód,
Pif.

Na jó, bővebben:
:D

Hóesés:
igen, nálunk is leesett a hó, tettünk délelőtt egy kis sétát a hóesésben Ábellel. Aki kivételes módon két napja felveszi a kesztyűt (rájött, hogy milyen jó is az)! És babanyelven jól körbemagyarázza mindenkinek, hogy esik a hó és fentről és fehér és milyen szép és esik a hó...

Galamb:
kapcsolatba léptünk egy galambbal. :D Egyre jobban érdekli Ábelt is a madárles. Jókat mulat, amikor a madarak veszekednek. Egy egészen közel jött hozzánk, amikor épp magot szórtunk a kiüresedett táljukba. Nem szeretem a galambokat, mióta tudom róluk, hogy milyen piszkosak és betegséget terjeszthetnek. De míg a párkányon ülnek szépek, nem zavarnak. Bár jobban örülnék, ha szép kis cinkék és vörösbegyek jönnének megint, de ők valahogy elmaradtak a méretes galambok és rendetlen verebek mellől.

Címke:
gyártottam magamnak címkéket! No, nem varrhatót, hanem ragaszthatót. Nagy pakolásaim közepette (aminek még nagyon nincs vége...) ráakadtam pár ív öntapadós papírra, és arra kreáltam. Egész kis egyszerű, de nekem tetszik és fekete-fehér, mert nincs most színes patronunk. Egyszer majdcsak lesz textilből is. Egy készülő doboz alján már ki is próbáltam.:D


Szótagok:
Ábel lassan nem Bábel többé! :D Elkezdett szótagokat mondogatni. kérem-ké, apa-pa, anya-nya, hoppá-oppá, Peti-ti, mama-mama, baba-baba. Csak szótagok, de célirányosan használja, és már érdeklődik, utánozgat. Már ez is haladás! :D Utánozza még egyes állatok hangját: nyau, vau, bú, bee, csip. :D Cukiiiii!

Karácsony:
ez most a leghúzósabb téma. Nem látom az alagút végét. Félek, hogy nem leszek kész mindennel. Sok kézműves meglepit vállatam be, de nem tudom, tudom-e teljesíteni. Baromira igyekszem, van hogy éjjel negyed 1-ig hímzek. Egy bizonyos ajándékot már harmadjára varrok át, mert nem tetszik. Szóval, mint a Luca széke... Aztán olyan ajándék is van, amit online rendeltünk és még nem érkezett meg. A mai világban ez olyan gáz, más csomag másnap itt van. Ezek meg kóvályognak valahol, vagy még fel sem adták.

Barátok:
A nagy készülődés közepette nem szeretném cserbenhagyni a drága barátaimat sem, ha valakinél ritkán jelentkezem, a fentiek az okai. Nincs semmi egyéb probléma. Ezt üzenem az erre járó barátaimnak és rokonaimnak is. Puszi! :D Ja, Szera, nem feledtem azt sem, amit Neked ígértem!

Komód:
Ígérem, hogy a következő bejegyzésem egy élménybeszámoló lesz a Komdóról. Hisz egy párszor már mondtam!

Pif:
Végül, de nem utolsó sorban Anice-nek, Csiginek, Mazsolának, Krisztinek és Andinak üzenem, hogy a pif és cserebere ajándékokat már csak januárban postázom. Köszönöm a türelmeteket, és sajnálom, hogy így alakult. Húzós nekem ez az évvége. De remélem, kárpótol mindenkit a csomag, ha megérkezik! :D

Na pá! Nem tudom mikor jelentkezem legközelebb. :D

2009. december 11.

Jazz-karácsony


Először is,
szeretném megköszönni Treborettának ezt a helyes képeslapot.
Ez egy blogképeslap, amit továbbküldhetünk egymásnak. Nem nevezek most meg blogbarátokat. Mielőtt még valaki szóvá tenné, hogy miért, azért, mert olyan sokan vagytok, akiknek szívesen küldenék karácsonyi üdvözletet, így megtehetem.
Sok szeretettel minden blogbarátomnak és olvasómnak!

A másik:
feltöltöttem a blogomra egy kis karácsonyi zenét. Én ilyenkor (sőt már hamarabb is) folyton karácsonyi zenéket hallgatok.
Az én kis lejátszómon van sok Enya, sok jazz, mert odavagyok mindkettőért, és egy U2 szám. Mind-mind nagy kedvenc, a favorit azért a U2. Ha valakit viszont zavar, akkor csak nyugodtan kapcsoljon szünetre (II).
:D

2009. december 9.

Mexikói csomag!

Na, kérem, akkor mesélek!
Már a múltkori csomagom is egy meseszép messzi országból érkezett, hát ez meg még messzebbről!
Mexikóból!
Bizony ám!
A Nina által szervezett Swap 3. körében Encarna lett az angyalkám!
Hát mit mondhatnék, Encarna egy figyelmes, bőkezű, mindennel kényeztető angyalka!
Szétnéztem a blogján is, csodás dolgokat hímez!

Rengeteg dolgot kaptam, kezdem sorolni:

Hímzett egy gyönyörű karácsonyi ajtódíszt (már mindennek találtam ám helyet nagy körbesimogatásuk után), hagyományos karácsonyi színekben, ahogyan én szeretem.
Aztán lesznek most már csodás mexikói kerámiáim! Egy kis gyűszű, egy bájos napocska (nagyon szeretem az ilyen nap-motívumokat) és szép színes kereszt és a kedves szavakkal teli képeslapot is egy kis kerámia négyzet díszíti! Gyönyörűek!
Tett a csomagba még két kis függőt, amiket én ollóőrnek gondolok és fogok használni.
Aztán sok-sok gyönyörű figurás és kagylógombot (sajnos későn vettem észre, hogy a fotón a kagylógombok bizony hasalnak),
angyalka figurát, szalagokat, szép karácsonyi textilt és szíves, színes gombostűket, egy egészen apró mexikói baba is lapult a csomagban.
Ó, és még egy helyes bizsu fülbevalót is kaptam, nagyon szép és szerencsére az én fülem bírja! Remélem, nem hagytam ki semmit!
Annyira eltalált minden szépséget Encarna. Pedig nagyon nehéz lehet egy külföldi blogosnak ajándékot készíteni, válogatni (én is sokat törtem a fejem az első swapnál), mert a blogom is csak az anyanyelvemen írom, ha erre téved egy külföldi nem igen tudhatja, hogy az épp aktuális fotó a saját munkám, vagy mástól kapott ajándék, hogy milyen az ízlésem, milyen tárgyakat kedvelek.
Nos, Encarna nagyon sokat nézelődhetet, kutathatott nálam, mert nagyon szívemnek kedves dolgokat küldött!
A borítékot is lefotóztam, mert még soha nem láttam egy borítékon ennyi bélyeget! :D

Dear Encarna!
Thank you so much!
I'm so happy!


2009. december 8.

Beígért fotók

21 virágos, orchideás
(Timici mindig elmondja a virágom latin nevét, én mindig elfelejtem lejegyezni)

nagymamás, emlékes
(van, ami most került hozzám, van, ami akkor, mikor még mama élt)

Ábeles, rajzolós
(a rajzlap kereteit még nem igen tartja be, de ügyesen fogja a ceruzát)


Sajnos a "kész" ajándékot nagyon elkiabáltam, tegnap még egyszer átvizsgálgattam, vasaltam, és rájöttem, hogy bizonyos részével nagyon elégedetlen vagyok, úgyhogy még lesz dolgom vele. Remélem sikerül korrigálnom.
Most megyek rendet rakni a varrós/hímzős szakaszon, mert rémes mi alakult ki a Komódra készülés alatt. Szeretnék rendezett szekrényekkel átlépni az új esztendőbe.
:)

2009. december 7.

Végre


Végre kész egy nagyobb kézműves karácsonyi ajándék!
Hetekig készült, inkább technikai okok, mint időszűke miatt. No, meg hát sok más esemény történt ugye.
De kész!
Persze fotó nem lesz, csak karácsony után, mert a tulajdonosa(i) időnként idetévednek, de muszáj volt leírnom, mert olyan jó túllenni rajta! Átadni meg még jobb lesz!
A fenti szarvasokat neten találtam, olyan mókásak nem?
Ó, és tinta is érkezik holnap a nyomtatónkba (ideje már), úgyhogy sok fincsi mintát nyomtathatok! Nem mintha nem lenne egy rakással a fiókomban, amit még nem hímeztem ki, de mikor foglalkoztam én ilyesmivel.
Csomagom is jött, bár sajnos az még a postán ragadt!
Csomagot is adtam fel és még fogok is! No, meg kapni is!
Jó ez a várakozás!
Közben szép emlékeim is lettek nagyitól! Majd lefotózom!
Szépen indul ez a hét (csak ne lenne egész nap ilyen sötét)!
Ja, ja, és 21 virág van az orchideámon! Arról is fotózok!
Hú, jó sok ígéret, igyekszem teljesíteni!
:)

Mmmmm,


...de fincsi díjat kaptam Cicurkától! Mézes, süti, kakaó, tejszínhab...
Dagad a mellem a büszkeségtől (a látványtól pedig a fenekem)!
Köszönöm!
És nem mellesleg még sztár is lettem! ;)


Sok sztárblogger van a szívemben, de hát végtelenségig nem linkelhetek, most 5 nevet választottam:

Edit

Férművek

Jucus

Kriszti

Szarvasmici

:)

Keresztszemes készletek

Keresztszemes készletek
Kattints!
 

blogger templates | Make Money Online