2009. október 30.

Na, még egy...




...utolsó angyalka karácsony előtt, a hasonlóan angyalbolondoknak, mint amilyen én vagyok! Hátha, valaki agyonkutatja az internetet egy hasonló után... :D
Mono, ezért színt nem adtam meg, olyat választasz hozzá, amilyet csak akarsz.
És azt is Te döntöd el, egy szálon egy szállal vagy duplán hímzed, szerintem mindkét formában jól mutat. Mutathat, hisz még én sem próbáltam, de hamarosan. :D
Az idén már ez az utolsó angyalminta és egyben utolsó mintaterv.
Jövőre majd lesznek újak!
Jövő karácsonyig lesz időm kidolgozni a bizonyos nagy mintát is, amit már annyit emlegettem. :D

Muti, ha kibökted! :D

Tipp:
hímezheted párnára, doboz tetejére, vagy akár karácsonyi ajándékzsákra...

Buggyant album

Kora reggeli őrültségek...
:D

2009. október 29.

Hálás vagyok

kép forrása: internet

Hogy nekem micsoda drága barátnőim vannak! :D
Ez sok-sok emberre vonatkozik itt a blogon! :D
Köszönöm a sok kedves, támogató, hasznos kommentet az előző bejegyzésemhez.
És külön köszönet jár most Diának és Abilenek! Annyira drága nőszemélyek! :D
Abile jóvoltából viszlát netbütyök! ;D
Dia jóvoltából pedig bővült Ábel játék- és ruhatára! ;D
Nagyon hálás vagyok mindkettőtöknek! (Egyenlőre lélekben, de majd a későbbiekben tárgyiasul...)
Puszi érte! :D
Hát mit mondjak még... Nagyon jó érzés ennyi önzetlenség! :D

Újabb apró részletek :D

2009. október 28.

Hosszú történet boldog véggel


A tegnapi képhez nem volt hangulatom leírni a történetet, de most csak leírom, hátha másnak is segít.
Ami a tegnapi két soromat illeti, hullám hegyek és völgyek váltják egymást. Nagyon szeretnék Ábelnek testvért, de a férjem nem (anyagi indokai vannak, ami szerintem nem indok). De most nem ezt akartam írni.

Nagyon sokat változott Ábel.
Jó irányba! :D
Még mindig nem beszél ugyan, de mindent megért, mindenféle variációban, mindenféle szóhasználatban.
Ha készül a kakaó, vagy a tápszer (este még az megy), hozza a szoptatóspárnát (amit összehajtunk patkó alakba és az a fotel) és helyezkedik. Amikor megitta ráteszi a tetőt a cumisüvegre és kiviszi a konyhapultra.
Takarít apával.
Megtörli a száját.
Ha hazaérünk leül az előszobában és leveszi a cipőt, megy kezet mosni.
Mindenkinek integet, puszit küld. :D Danával kézenfogva sétál.
Megmutatja, hogyan kell vezetni.
A legkisebb repülőt is észreveszi a felhők között.
Kapcsolgatja a kislámpát, olykor bizony a számítógépet is.
Kiveszi a fiókból a ruháját.
Figyeli az ovisokat az ablakból.
Még sorohatnám...
A minap öcsémékkel 'őszelt' egy napot. A délutáni alvás is szuperül ment! És elértünk a fő témához, ami az: alvás.

Azok a szülők, akiknek ezzel soha nem volt különösebb gondjuk, most jót röhögnek a történetünkön, akik viszont hasonlóan balfékek (már bocsánat a kifejezésért), mint mi, annak talán hasznára válik. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy Ábel nekünk első gyerek és sok mindent nem tudunk még. :D
Ábel nem volt kicsiként se jó, se rossz alvó. Egy csecsemő sokszor felébred éjszaka hol ezért, hol azért. Ő sárgaságos lett a kórházban, nem szopott, folyton ordított, Bömbi lett a csúfneve a csecsemőosztályon. Itthon tápszert kapott, megnyugodott. Éjszaka kb. 3-szor kelt. Egy ideig evett, aztán lassan leálltunk az éjszakai evésről. De továbbra is felébredezett éjszaka.

3 hónapos volt, mikor átköltöztünk a mostani lakásunkba. Egy hónapig még az ő szobájában aludtam (a régi lakásban az ágyunk mellett volt a kiságya). Aztán átköltöztem apához, mert már hiányzott! :D
Fél éves kora után egész jól beállt az alvása, bár igen érdekesen aludt el nappal és éjszaka is. Nappal sokszor az ölemben bóbiskolt el, vagy néha egy mackós pléden a szoba közepén. Ha hamar vittem a kiságyba felriadt. Ha későn, akkor mozdulatlanul ültem vele, elveszítve az alvása alatti értékes szabadidőt. Közben ő rámizzadt én meg merevgörcsöt kaptam. Este, míg néztük a tévét közöttünk feküdt és ott aludt el, aztán vittük át. Így ment ez sokáig, amikor éjszakánként megint sokszor felsírt. Leesett a cumi (csipeszt tettünk rá).Majd a fogai kezdtek bújni. Igyekeztünk a helyén megnyugtatni, de vagy éjszaka mi nem bírtuk, vagy Ábel volt hajthatatlan és nem aludt vissza, csak ismét köztünk.

Jöttek a tanácsok.
Egyik oldalról: majd meglátjuk, 10 éves koráig köztünk ragad.
Másik oldalról: kicsi még, fél éjszaka, nyugodtan alhat velünk.
Majd jött a tévében a dadás sorozat. Nagyon sok okosságot tanultam belőle. Az első az alvás beállítása! MŰKÖDIK! (Most nevetnek a tapasztaltak!) :D
Erre is mond mindenki mindent.
Van aki híve, hogy bömböltessük a gyereket 2-3 éjszakán át és átáll (ez a dadusok módszere is a sorozatban és jó!), van aki azt mondja (főleg szakkönyvek, egyes gyermekpszichológusok), hogy ne hagyjuk, hogy a gyerek bőgjön, mert azt hiszi elhagytuk, nem szeretjük, mindig be kell menni hozzá, hogy tudja számíthat ránk. Mindenben van igazság is. (Egyébként a bömböltetős módszernél is be-be megy a szülő, csak egyre hosszabb időközönként...)

Mivel már elegünk volt abból, hogy az ágy két szélére szorulunk, Ábel pedig keresztben fekszik köztünk, hol az én vesémet rugdosva, hol az apját fejbevágva, elhatároztuk, kipróbáljuk a bömböltetős módszert (ezt persze csak én nevezem így). És persze nekem az is szempont volt, hogy időben kerüljön az ágyába, ne szokjon rá a velünk való tévézésre.
Na, de mikor kezdjük? Zsolti mindig fáradt a munka miatt, így is alig tudja magát kipihenni (nem valami jó alvó), nem még ha éjszakánként bömbölni hagyjuk Ábelt.
Gondoltam, akkor elkezdem a délutáni alvással. Picúrom az utóbbi hónapokban már csak ebéd után alszik napközben.
Egyik szombaton fogtam, betettem a kiságyba, mondtam neki: Pihenőidő van, tessék aludni! Megsimogattam és kimentem.
Bömbölés, hörgés, levegőkapkodás.
Kisidő után bementem, újra elmondtam: Tessék aludni!
Közben visszafektettem.
Kimentem.
Bömbölés, hörgés, levegőkapkodás.
Néha elhallgatott, akkor kíváncsian bekukucskáltam. Sunyin állt a kiságy végében és újra elkezdte. Akkor én is újra elkezdtem. Ez ment kb. háromnegyed óráig, aztán a álmosság miatt szó szerint eldőlt a kiságyban.
Másnap újra kezdtük. Minden úgyanúgy történt, de egyre kevesebb lett a bömbölés, hörgés, levegőkapkodás. Harmadik napra minimális lett a hiszti. Negyedik naptól kezdve, ha ebéd után álmosnak láttam, betettem a kiságyba, mondtam: Tessék aludni! Megsimogattam, kimentem és elaludt! :D
Mivel a nappali alvás beáll elkezdtem az estit is. Zsolti nem volt túl nagy segítség. Gondolta, ha eddig megoldottam, az éjszakai már menni fog. Tényleg ment. Este vacsi, fürdés, majd hálózsák. Kicsit még nézhette velünk a tévét (általában a Discoveryn a Hogyan készült? műsort nézzük, odavan a futószalagokért, gépekért...).
Aztán ölbekapom,
integet apának,
kiságy,
simi,
puszi,
szeretlek,
tessék aludni,
jó éjszakát...
Kijövök, alszik! :D Éjszaka is! :D Ha fel is ébred, átsuttogok: Tessék aludni! és folytatja.
Annyira jóóóóó!
És tesóméknál is bevált!
Szóval rájuk merem bízni máskor is, meg a mamák is könnyebben tudják most már altatni. Csak a bűvös mondat kell: Tessék aludni! és persze a mackós takaró (bár már az sem olyan fontos). ;)

Mindez most már jó másfél hónapja megy, ezért merem leírni! Mert mint tudjuk, gyereket dícsérni másnak nem szabad, mert utána rögtön csinál valami rosszat...
Mindez, és hogy megosszam veletek a fenti fotóról jutott eszembe, mert annyira kis megelégedett, kiegyensúlyozott rajta Bábel! :D
És ha ő az, én is! És ezért is szeretnék belevágni még egy csöppségbe, mert érzem, hogy ha nehéz is két gyerkőccel, most már minden jobban menne! De sajnos még várat magára, ha ugyan eljön egyszer...

Na, de lényeg a lényeg, Ábel nagyfiú! Okos, ügyes, szép! Hamarosan biztosan beszél is.
Aki pedig hasonló cipőben jár, vágjon bele bátran! (Persze nem garancia, hogy más gyerkőcének is elég ennyi idő, hisz minden ember más...)
Aki pedig soha nem járt eme bizonyos cipőben, nevessen egy jót rajtunk! :D

A könyv nekem nincs meg, de tuti beszerzem!
Abszolút egyetértek Jo dadussal:
a gyerekeket szeretni kell, de bizony határozottnak kell lenni velük! :D

2009. október 27.

Csak úgy...

Jó kis történet is lenne hozzá, de nincs humorom leírni.
Bánatos vagyok...babaügyileg (mármint tesó)...még mindig...
:(

2009. október 26.

Kinőttek...


Zelda szárnyai. :D

Sejthetitek...



...igen, csak sejthetitek, mik is ezek, mert többet nem mutatok meg belőlük. :D
Mindent a maga idejében!
Azért így is elég sok látszik...

Nyuszi hopp


Juuupppppijéééééé!
Talán nem érzékelhető, de ez egy nagy örömsikkantás!!!!!!
Enyém a csodás nyuszi, amit Ralina készített!
Nem tudok mást írni, annyira örülök!
Juuupppppijéééééé!
:D:D:D

2009. október 24.

Ma ezt hallgattam...

Nagyon szeretem! :D

Angyalarc










A fenti angyal gombocskáról terveztem ezt a mintát. Talán nem a legsikeresebb a sok hasonló árnyalatú szín miatt, de azért közzéteszem. Nem hímeztem ki, nem is igen fogom egy darabig. Azért hátha valakinek megtetszik. Egyszer majd nekiesek miniben.
A bizonyos nagyszabású karácsonyi mintám (azóta egy másik verzióban is kigondoltam) ezer más (épp megvalósuló) tervem miatt most már biztos, hogy csak jövő karácsonykor lesz aktuális. Addig is ott a diótörő, a csomaghozó angyal és ez az angyalarc. :D
Nagyon szívesen megnézem, ha valamelyiket kihímzitek! :D

2009. október 22.

Netbütyök


Ismerős? Nektek van?
Akkor nem is írok róla többet...
;)

Kóstoló


Bár van, amelyiket már láttátok...
:D

2009. október 21.

A hinta...

...nem ritkaság, de valami aznap különösen tetszett benne a kiskrapeknak!
:D

Apró történet...

...kialakulóban.
Egy kis The Prairie Schooler mintát alakítottam át. Sk gombocskákat varrtam rá. Folyt. köv.
;D

2009. október 20.

Ábel szerelmes


Ábel és Dana
:D

2009. október 19.

Bábel kis kalandja


Nem olyan vadregényes, mint ahogy azt várnátok.
Ma délután az ortopédián jártunk. A buszozás és a várakozás idejében fel-alá mászkálás a kórházban persze Ábel számára igen kalandos volt. Egyébként Ábelnek nincs bokasüllyedése, nem csámpás, nem lúdtalpas (sok fotón láthattátok már, hogy kicsattan az egészségtől). Még úgy fél éves korában esett egy jókorát (akkoriban kezdte felhúzni magát állásba), megijedtünk az esés miatt is, és azért is, mert az egyik nagyi észrevette, hogy az egyik bordája kissé kidudorodik a mellkasán a többihez képest. Megmutattuk a dokinéninek, aki azt mondta semmi baj, és nem is az eséstől van. Szerinte csak aszimetria. Sokáig nem foglalkoztunk vele, de csak nem hagyta nyugodni a családot, és mondtuk a gyermekorvosnak, mégicsak megnézetnénk alaposabban, ha nem bánja. Adott beutalót az ortopédiára (eddig nem tudtam, hogy kicsi gyerekeknél az ortopéd orvos néz minden csontot, nemcsak a lábat...). Ó, és másfél hónappal későbbre szólt az időpont. Tehát még szeptember elején kértem.
Csak olyan buszunk volt, amivel fél órával az időpont előtt érkeztünk. Ábel körbejárta a kórház első emeletét. Benyomott egy nagy péksüteményt, aminek a végét leejtette és irtó csalódott volt. Ivott vizet, amit magárapocsolt. Mindenkivel összeismerkedett, különös tekintettel a kislányokra. A rendelés 14 órától kezdődött. Az időpontunk 15.30 volt. Az orvos 16-kor érkezett. Erről ennyit. Mentségére legyen mondva, másik városból jött. De akkor is, miért írják ki ezt a korai kezdést, ha rendszeresen késve érkezik (a többi beteg mesélte). A lényeg a lényeg, Ábelnek semmi baja! Én sejtettem, de mikor mentünk, azért kicsit izgultam. A doki azt mondta, ha a saját gyereke lenne se csinálna ügyet belőle, tényleg aszimetria. Több kicsinél is előfordul, lehet, hogy ki is növi és később nem fog látszani.
Kis drágám most álmos, mert nem aludhatta ki magát a készülődés miatt. Ül a szoptatóspárnában (amit soha nem tudtunk használni, de most remek kis fotel összegömbölyítve) és nézi a meséket, közben bekap egy-egy almakockát. Ja, persze mindezt a mackós takaróba jól bebújva.
Lesznek majd megint remek fotók róla és Darináról. Egymás kezét fogva sétálgatnak! Ábel szerelmetesen nézegeti közben és halandzsál neki! Amikor hazaértünk a busszal, összefutottunk a megállóban. :D

2009. október 17.

"Egyéjszakás kaland"


A címet persze nem kell komolyan venni. Csupán arra utal, hogy késő este hímeztem ezt a quaker szívecskét, a Mátrix alatt. Szerintem szép lett (és remélem, hogy ezt nemcsak a mátrix hiteti el velem ;D).
A vászon igen sűrű (textilkutatós szerzemény; műszálas, de szép egyenletes, és szerintem remek a színe), a fonal még a Szerától kapott szépséges DMC.
Szóval, a vászon sűrűsége miatt, és egy szálon egy szállal mániám miatt igen picike lett a szív.
Olyannyira, hogy az eredetileg a közepén szereplő ábécét vissza kellett bontanom, mert kivehetetlen volt. Pláne, hogy az egészet csak félöltésekkel készítettem.
Komódos darab.
Az antikolt doboz tetejére illesztem majd, körben farkasfoggal. Az ábécé helyére egy kerámiaszívecske kerül. A dobozba apróságokat rejtek. :D

2009. október 16.

Zelda, a fázós



Zeldáé lett a zöld téli szerkó. :D
Akkor ötlöttem ki, amikor még hideg volt a lakásban. Talán ezért kapott ennyi téli holmit.
Angyalka lesz, csak még nem nőtt ki a szárnya. ;)
A neve nem tudom honnan jött, reggel mosakodás közben ugrott be a fürdőszobában. :D
Talán a sok meséből, amiket Ábellel nézünk, vagy a mentazöld színről jutott eszembe.

2009. október 15.

Apró...


...téli szerkó valakinek... ;)
Komódba vele!
(A hosszú csíkos nem kesztyű, hanem harisnya; a sapka kb. gyufásdoboznyi :D)

2009. október 14.

Egy kis reklám


Egy kezdő blogoló nem kezdő szépségei!
Nézzetek be Treborettához!
Azért reklámozom, mert nemrég fedeztem fel az oldalát és nagyon tetszik!
:D

Csak, hogy írjak már valamit

Nem nagyon jelentkeztem egy ideje, nem is tudom, mikor fogok (mármint értelmes mutatnivalóval).
Varrok, hímzek, hímzek, varrok....,
ahogy szoktam mondani.
Mindig meglepetést, ezért titkos. A Pifesekét, Swaposat, boltosat.
Alakul a szezonális boltocskám is, azt ötlöttem ki, hogy Bazár helyett Komód lesz a neve. Hamarosan kinyílik majd számotokra is a fiókja. :D
Nagyon izgulok, hogy tetszeni fog-e? Egészen különc külseje lesz, és bízom benne, hogy könnyen használható. Tudom, mindez most még elég sejtelmes, de hamarosan láthatjátok. Persze nem kell nagy készletre gondolni. Amiket készítek, mind direkt ide lettek kitalálva. Szívvel-lélekkel bütykölöm mindet! :D
A hangulatom egyébként még mindig a mélyponton, sőt még kicsit lejjebb csúszott (köszönhetően a nyomasztó időnek). Papám állapota változatlan, legalábbis az orvosok nem mondanak semmit, ő pedig nem panaszkodik. Takarítottunk náluk, és azt üzente a kórházból, hogy a szőnyeget fordítsuk meg, hogy a másik oldala is kopjon. :) Ilyen hétköznapi dolgok foglalkoztatják szerencsére, és nem mindig a betegségen jár az esze. Nem tudom mikor engedik haza, nem tudom, haza engedik-e egyáltalán. Ha igen, meddig élvezhetjük még a társaságát.
Az orvosok 1% esélyt adnak neki, de hát már 90 éves, nem sok értelme van esélyeket latolgatni.
Örülni kell minden napnak!
Ja, és köszönöm a kedves üzeneteket, jól esik a lelki támogatásotok!
És azért be-benézek hozzátok, ha nem is írok. :)

2009. október 11.

A királyfi cipellője



Ez a mi itthoni mesénk címe.
A helyzet változatlan. Még mindig magam alatt vagyok. Bár nagyapámon nem látszik, hogy súlyos beteg, a tudat minket is megbetegít (lelkileg).
De a bütykölés mindig gyógyír. Eltereli a figyelmemet.
Mmamka ajánlott egy remek blogot, ahol a nagyinégyzetekből mamuszt készített a blogger. Mivel köztudottan én nem igazán tudok se kötni, se horgolni, ez nekem való ötlet. A nagyinégyzet még nekem is megy. Mostanság egyébként is mamuszt kerestem Ábelnek és magamnak is. Nosza, nekiláttam. Ábelé úgyis pici, hamar jön a siker. El is készült. Neki is tetszik! Túlzottan is, mert mindig leveszi megnézegetni. Majdcsak elmúlik a varázs és rájön, jobb ha a lábán van, mert jó meleg. Mmamka tette fel a kérdést, hogy mivel lehetne megoldani, hogy ne csússzanak ezek a mamuszok. A puffadó filc azért nem jó, mert mosáskor levállik egy idő után. Egy kommentben remek tippet kaptunk, egyszerűen szőnyegek alá való csúszásgátló gumit kell rávarrni! Tényleg szuper! Bár az enyémre kicsit másképp dolgozom rá.
És az Ábelével ellentétben az enyémen a részeket összehorgolom, az övé pelenkaöltéssel állt össze. Zsoltinak is horgolnék, de ő köszöni, nem él vele. Háááát, ő tudja...





Ábel mamusza a tökéletestől messze áll, de nem is ez volt a cél...

Játék Unikat-nál

Ezt a pazar dobozt lehet megnyerni Unikat játékában! :D

Háromszoros az esély!

Hagyhatsz üzenetet,
reklámozhatod a játékot
és megmutathatod a kedvenc xszemes munkád, amit ebben az évben alkottál.

Az én munkáim 99%-a ajándékba készül, amik most készülnek is a boltocskámba és a pifeseim kezébe kerülnek majd.
Azért egy van itthon is, amit nagyon szeretek. A Rita játékához készített tű- és ollótartóm, a gyergyói mintával.


A másik abszolút kedvenc pedig az a pinkeep, amit FércJuditnak készítettem Brúnó zsebrémért cserébe. A minta is nagyon tetszik, egyszer kibököm magamnak is valamire, és szerintem nagyon szépen sikerült kiviteleznem. (Ez nem dicsekvés, hanem saját munkámmal szembeni megelégedettség. Ha ezt érzem, akkor érdemes ajándékba adni. :D)


2009. október 6.

Bánat


Igen, hosszú idő óta megint.
Elvesztettem tavasszal egyik nagypapámat, és most a másik beteg.
Nagyon.
Hirtelen került kórházba. Ma megműtötték.
Az orvosok nem biztatnak semmivel, nem jósolnak előrelátható időt...
90 éves, de akkor is nehéz elfogadni.
Jó érzés, hogy mind a 4 nagyszülőm mellettem lehetett felnőtté válásomig, másrészt így sokkal nehezebb feldolgozni, hogy lassan elmennek.
Igyekszem sokat imádkozni.

Tavasz a télben

Csak operarajongóknak! :D
Szeretem az operákat, a női duettáriákat.
Kedvencem Delibes-től a Lakmé. Abból is a Flower duett.
Annyira csodás, megnyugtató, léleksimogató, tiszta...
Egyszerűen elolvadok tőle (mint a szerelmes, aki ránéz a párjára)!
Szinte érzem a jázmin illatát (közben majd ráfagy a kezem a billentyűzetre :D)...




Ma ezt hallgattam! :D

2009. október 5.

Karácsonyi album

Itt az inspirációs albumom karácsonyra.
Igen, mint sokan, én is már ilyenkor a karácsonyon töröm a fejem (olykor már augusztusban is eszembe jut). ;)

Szeretettel küldöm Bardócz Évinek!

Én az északi karácsony híve vagyok, ehhez méltóan nálunk a dekoráció többnyire piros és fehér, sok-sok apró fénnyel és angyalokkal, a fa természetes zöldjével kiegészítve. Az idén is ilyesmi díszeken gondolkodom.
A család is szereti.
Mivel Ábel még kicsi, nem tehetek dekorációt mindenhová (inkább a függő díszek lesznek túlsúlyban), mert most van a nagy pakolós korszakban.
Később szeretném őt is bevonni majd a díszítésbe, bár törekszem majd rá, hogy sok dolog meglepetés legyen számára.




:D

2009. október 4.

Icipici ajándék

Hogy ne csak magamat mutogassam, mint egy önimádó nárcisszusz, itt egy kis hímzés is.
A készletet még Fkrisztitől kaptam apró ollóőrökért egy cserebere alkalmával.
Van párja is, ovális kerettel. Mindkettőt egy nagyon kedves barátnőmnek szántam, aki szintén nagyon szeret hímezni, de üzletasszonyként a boltjai és Ábellel egyidős kislánya mellett nemigen van ideje rá. Gondoltam az egyik apróságot karácsonyig azért ő is ki tudja hímezni. A másikat elkészítettem én neki.
Mindkettő egy kis téli mintás Permin készlet.


Ó, és övé lett a kis sk tervezéső ollóŐR is. :D Nagyon örült neki! :D
Így "kénytelen" leszek még egyszer kihímezni magamnak! ;)

Még kettő

Még két játék, amelyeket nem említettem, pedig milyen jók! :D

Mankánál édes apróságok várnak gazdára (igaz, kissé későn szólok, ma lejár a határidő).

És Ralinánál egy zabálnivaló méla nyuszi birtokosa lehet majd, aki megnyeri! :D

Keresztszemes készletek

Keresztszemes készletek
Kattints!
 

blogger templates | Make Money Online