2008. december 29.

Utolsó meglepik

Ezt a casamia-s apró angyalkát egy kedves barátnőmnek hímeztem, akivel egyidőben voltunk várandósak. Még nem kapta kézhez, mert úgy volt, hogy a két ünnep között találkozunk, ám megbetegedett az egész család. Remélem, mielőbb jobban lesznek és odaadhatom neki. Ő is nagyon szeret keresztszemezni, de nagyon kevés ideje van rá. A blogomat sincs ideje olvasgatni, így bátran megmutatom.


A foltos kiscsizma apró ajándékokat rejt a kislánya számára. Tipegőt, cumit, finomságokat. Egy nagyobbacska ajándék már nem fért bele.

Ábel első karácsonya


Nem túl meghitt és meghitt pillanatok kiragadva a sokból.




Fenyőemberke karácsony előtti precíz szétcincálása.

Tények apával.


Mézeskalács "evés" malacmódra.

Folyamatos jövés-menés bárkivel, aki kapható rá, bársonybugyogóban.
Ismerkedés a fenyődíszekkel, különös tekintettel a csengettyűre.
A gömb bűvöletében (persze műanyag, nehogy valami történjen).

Ajándékbontás.

Próbajáték az új szerzeményekkel, hogy minden stimmel-e.

Kukucska keresztapával.

A mi karácsonyfánk...



...ama bizonyos filcszívekkel és korcsolyázó angyalkával a tetején.

Kissé eklektikusra sikerült, de számunkra szép.

Végre kibontva

Még karácsony előtt megkaptam titkos ajándékozómtól kis csomagomat a Karácsonyi húzogatós játék keretében.
Ám megfogadtam, hogy csak Szenteste nyitom ki, ami azért nagy szó, mert irtó kíváncsi ember vagyok. Szóval, minden nap tapogattam, de becsülettel kitartottam és ezért kicsit büszke vagyok magamra.
Nagyon szép meglepit kaptam!
A kis karácsonyi mintás zsákocskában volt finomság, fenyődísz és remek sütiszaggató formák! (Ennél a pontnál bántam meg, hogy nem bontottam kis hamarabb, mert akkor a mézeskalácstésztát ezzekkel szaggathattam volna - de majd jövőre!). És egy szép kis dekupázs technikával díszített karácsonyi üdvözlet. Ábel szobájában díszeleg.
HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM LUNA
ezeket a hasznos és szép ajándékokat!
Igazán örömet szereztél velük!
:-)

2008. december 27.

Emlékek

Szera megkért, hogy folytassam a sort és én is írjak a gyerekkori téli-karácsonyi emlékeimről.
Az unokahúgommal szánkózunk. Itt az a bizonyos kabát és sapka.

Én még a Dédimnél is karácsonyoztam, akiről annyit írtam a gyerekkori emlékeimnél. Dédinek egy aprócska műfája volt, ezeréves csokidíszekkel, melyeket ha kibontanánk (még most is megvannak Piri mamámnál), teljesen fehérek és kőkemények lennének. A korábbi bejegyzésben azt is mutattam, hogy ha pénzt adott, apró kis papírba csomagolta és reszkető kézzel írta rá, melyiket kinek szánja. Ha befagyott a kertje végében a patak, azon csúszkáltunk, és végigmentünk rajta, egész hosszan az utca mögött.

Piri mamáéknál is mindig volt egy apró fácska. Nekik mindig romlandót vittünk, viszünk. Amit nem lehet sokáig tárolni, mert hajlamosak évekig őrizgetni az ajándékokat. A ruhaneműt elrakják, hogy majd a kórházba szép lesz. (?) A bonbonokat őrizgeti mama, továbbajándékozza. Ezért gyümölcsöket, sütiket (Piri mama odavan a habos-babos cukrászsütikért) viszünk nekik. Náluk sokat voltam öcsémmel és unokahúgommal az iskolai szünetekben. Melegvizet locsolgattunk az udvarra, hogy lefagyjon és jégpályánk legyen. Volt egy fehér dzsekim és egy fehér szőrmesapkám. Egy fotón teljesen beleolvadok a havas háttérbe. Tiszta mimikri!
Az idén szomorú esemény volt, hogy nagyapám a kórházban töltötte, tölti az ünnepeket...


Kiskarácsony Piri mamánál. Mellettem az unokahúgom és a nagynéném.


Otthon mindig zárt ajtó mögött készült a karácsonyfa. Anyáék csengettek, ha bemehettünk. Érdekes, hogy többre emlékszem a mamáknál töltött karácsonyokból. Apával sokat szánkóztunk (akkor még nagy és tartós hó esett). Volt egy műanyag, citromsárga bobszánkónk. Egyszer annyira hideg volt, hogy megkeményedett és elrepedt alattunk.



Az öcsémmel az új játékokkal ismerkedünk.

Boris mamáméknál (ők szemben laknak anyáékkal, és mindig ott voltunk, talán ezért emlékezetesebb) voltak az igazi családi karácsonyok. Akkor még együtt ünnepelt a 3 fia, az unokák, a dédunokák. A kisszobában állt a plafonig érő fa. Ma már kisebb, de nem sokkal, és ma is azok a díszek vannak rajta. Ebben a szobában ettek a gyerekek. A nagyszobában a felnőttek. Rengeteg fogás volt, és az a bizonyos, korábban már említett mazsolás csokitorta. Míg egész kicsik voltunk, az asztal alatt mászkáltunk, és számoltuk a lábakat. Vannak emlékezetes ajándékok is. Csak szüleim elbeszéléséből tudom, hogy egyszer egy nagy felfújható nyulat kaptam ajándékba, de kilyukasztottam, mert féltem tőle. Az öcsém csengetős mozdonyára is emlékszem és egy kis emeletes buszra, amit kaptam. Szét lehetett nyitni egy kis házikónak és apró mackócsalád lakott benne, kutyával, macskával.



A híres csilingelő vonat, amit tesóm úgy szeretett.

Szép volt az az időszak. Ma már az unokatestvérek messze vannak, vagy nagyon elmaradoznak és ez szomorúvá tesz egy kicsit, mert hiányoznak.
A ti emlékeiteket is szívesen olvasnám!

2008. december 26.

100!

Ez a 100. bejegyzés,
de juszt sem most lesz játék!
50-nel később lesz majd ajándék.
Időben szólok, mikor írj nekem,
s mi lesz a meglepi.
Nyertes az lesz majd,
ki a válaszokat megleli!
Figyeld hát a blogom,
a játékot hirdetni fogom!
Kíváncsi leszek,
kit húznak jövőre az apró kis kezek!

:-)

2008. december 22.

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!



Szeresd,
bűvöld,
érintsd meg
szerelemittas gyengédséggel,
szeresd
a szeretetet
amit kaphatsz,
amit adhatsz.

Szeresd a kincsértékű ragyogást,
mámoros,
ábrándos remény-hangszereden
dallamfakasztó,
biztonsághálót ritmusban szövő
mindent betöltő,
feledtető,
örömfakasztó,
megjobbító,
létformáló
szerelemmel.

Szeresd a szeretetet
amit adhatsz,
amit kaphatsz.
Tudd elfogadni,
tudd befogadni
ma
a szeretet-imádság ünnepén,
fenyőillatú éjjelén.

Érezzél így mindörökké,
legyen meg a mi akaratunk
időtlen-időkig!

Úgy legyen.



Gelléri Ágnes : Szeretet-imádság

Utolsó simítások...

Készült még egy-két dekoráció a lakásba.


Az ablakba néhány apró díszt akasztottam.


Elkészkült Colette szabásmintája alapján a fenyőemberke.


Ábel Mikuláscsizmája Karácsonyi zoknivá "változott", mivel csak most lett kész. Jövő dec. 6-án már üzemképes lesz.



Egy kedves rokonomnak az utolsó percben készült el ez a nesszeszer. Nagyon egyszerű, semmi patchwork, mert nagyon díszes az anyag. A rózsát is én készítettem rá, ami dísz és kitűző is egyben.


És kisültek a mézes kókuszcsókok is, amiknek a receptje Edigétől származik.

2008. december 21.

Dumpr


Én is kipróbáltam a http://dumpr.net oldalt!
Szép is lenne!

2008. december 20.

Megérkezett!!!


Megérkezett a karácsonyi húzogatós-páromtól a csomagom! Annyira, de annyira izgalmas! Mégpedig azért, mert megígértem magamnak, hogy csak karácsonykor bontom ki! Jaj, olyan huncutul dudorodik, néha elkap a hév, hogy átvilágítsam... Hát persze, nem tudom mivel... Kedves Ajándékozóm, ha mindenképp szeretnéd, hogy hamarabb megmutassam a nagyérdeműnek, csak szólj! ;))))
És KÖSZÖNÖM!

2008. december 19.

Kisangyalom...


Végigvonult a blogokon a koszorú-mutogatósdi. Most itt-ott angyalkákat látok.
Íme az enyém, miénk. Mivel sohasincs klasszikus díszítésűnek mondható (gömbök, boa) fánk, csúcsdísz helyett őt szánom a tetejébe. Furamód korcsolyázik a levegőben. A lábaiban és a karjaiban drót van. A haja kenderkóc. Kapott filcből sálat, sapkát, kesztyűt és kiskabátot is, hogy ne fázzon. A szárnyát készen vettem. Jó sok munkát kapott rajta a ragasztópisztolyom. A kezeibe még szeretnék tenni egy kis szalagot, amin boldog karácsonyt kíván majd!

Ajándékaim Edigének

Végre odaért Edithez is az ajándékom!
Nagyon izgultam, rendben megérkezik-e a csomag, mert rossz tapasztalatokat olvastam néhány blogostársnál a postával kapcsolatban. Szerencsére ott van és örül neki! :-)

Üröm az örömben, hogy harmadik ajándékozottam csomagját már csak januárban tudom postázni, sajnálom, de így alakult, szerettem volna karácsonyi ajándékként "átadni". Gyors vagyok, de ennyire mégsem. Mostanában tornyosultak a tennivalók. Ezt nem hiszem, hogy ecsetelnem kellene, szinte mindenkinél így van ilyenkor.


Hát íme az ajándékaim:

Az elmaradhatatlan sk képeslap. És a cica, amit már sunyi módon megmutattam korábban (ezért ide már nem teszem fel), Edit akkor még nem tudhatta, hogy Zoénak szánom. "Ő " készült el a tervezett ajándékok közül leghamarabb.




A kis monogramos zsákocskában tűpárnadoboz és ollóőr lapul. Kicsit bánom, hogy piros a színvilága, mert Edit nem szereti a pirosat, bár azt írta egyszer, hogy csak viselni nem szereti. Azért kicsit bepánikoltam, hogy fog-e neki tetszeni.


Fő-fő ajándékom pedig egy tásdoboz. Hasonlóan vontam be, mint a sajátomat. Ez egy sokkal szebb és erősebb bambuszdoboz, apró láncocskával. Teleraktam illatos Earl Grey-jel. A borításon mindent bevetettem: patchwork, tűzés, lánc- és laposöltés, gombok... Egyes részeket úgy kitömtem, hogy akár tűpárnának is használható. :)




Edit, használd mindet egészséggel! Örülök, hogy időben odaért!


:-)

2008. december 18.

Újabb koszorú és angyalos párnák




Újabb koszorút készítettem, ezúttal a szobai asztalra. A másik, ál-koszorú a konyhában díszeleg. Ez is könnyen mozgatható, ha valami mást pakolnék a kicsi szobai asztalra. Terítő nem kerül alá, mert kicsi kör alakú nincsen (jövőre majd varrok). Hosszút meg nem merek rátenni, mert félő, hogy Ábel lerántja. Szalmakoszorúra ragasztópisztollyal rögzítettem potpuris növényeket és műbogyókat, szárított narancskarikákat. Elég fura színű mécsest találtam. Nem jártam be minden gyertyás boltot. Egy gazdag gyümölcskenyér jut eszembe az egész koszorúról.
Úgy gondolom, nem szoktam giccses dolgokat készíteni, de az az érzésem, ez most olyan. Szerintetek?



Pár éve készültek ezek az angyalos párnák. Rájöttem, hogy nem egyforma színű fonallal hímeztem, de sebaj. A kanapéról készült fotó nem valami éles, de itt van egy közeli az angyalkáról.




2008. december 15.

PIF 2



Újabb kört indítok Zsuzsa jóvoltából. Várom az újabb 3 jelentkezőt, aki kedvet kapott "barbis" dolgokhoz! 365 nap talán elég lesz Ábel mellett is, hogy elkészüljek a meglepikkel.
Szóval, gyerünk!
Nagyon szeretek ajándékozni!
:-)

Huncutkodás...



... és egy újabb mosoly a sok közül, amelyek nap mint nap boldoggá tesznek!


2008. december 12.

Karácsonyi húzogatós párom...


... nem más, mint Julcsi!





A játék elején nem ismertem. Cselesen feltettem a bloglistámra és a mai napig rendszeresen látogattam, titokban. Azaz nem jelöltem, hogy rendszeres olvasója vagyok, és nem is írtam neki kommenteket, mert teljes meglepit szerettem volna, személyemet illetően is. Nehéz volt megállni, mert mindig olyan helyes bejegyzéseket írt, amiről lett volna véleményem. De kitartottam. Mivel már odaért a csomag és ő látta, meg is beszéltük, hogy hamarosan felteszi, merészkedem és én is megmutatom!




Készült egy kis ajtódísz, legalábbis én annak szántam, de mivel nem túl nagy akár karácsonyfadísznek is használható. Ez egy elegánsabb darab a selyembojttal, a többi ajándék kicsit rusztikusabb lett.




Egy kis kulcstartó zsákvászonra hímezve.


Aminek így néz ki az előző fotón nem látható két oldala:




A fenyőfa és a házikó mintája külföldi oldalakról letöltött free minták. Aki szeretné, annak kedvéért majd felteszem.
Készítettem még egy kis tokot, amiben egy apró ünnepi szakácskönyv és egy cd van.


Ugyanaz, amit Csillának is megírtam. Ilyen a külseje:





Ilyen a belseje (a gép torzítja a széleket):





Ilyen megtöltve:





És végül ilyen teljes egészében, megtöltve, bezárva:




Az anyagok többsége a Meskáról van, mégpedig a Pepita boltból, Colette ügyes fiacskáitól! :-)



Julcsi üzenetéből kiderült, hogy ezzel a csomagommal is sikerült örömet szereznem, ami nagyon boldoggá tesz! Most már nem titkolózom, megyek továbbra is rendszeresen a blogjára és bizony kommentálok!

:-)

Ó, hát egy meglepit nem elfelejtettem megmutatni! Tiszta buggyant vagyok. Másik mappában volt a fotó. Ez egy kis karácsonyi fácska, hűtőmágnes. 3 mágneskoronggal! Hát igen, csak így állt meg a hűtőn, kipróbáltam. A minta CinnamonCat egy keresztszemes magazinból.

Keresztszemes készletek

Keresztszemes készletek
Kattints!
 

blogger templates | Make Money Online