2008. november 30.

Képeslapok







Végre elkészültek a képeslapjaim.

Helyesbítek, az elejük kész van. A belsejüket még be kell fednem, hogy ne látszódjon a minta háta, a ragasztások. De már nincs sok híjja és lassan szétküldhetem az ismerősöknek. Apró kollázsok lettek, különböző anyagok felhasználásával.

Nem szeretem a Tesco-t, de felfedeztem néhány hobbi-felszerelést, amiért érdemes időnként betérni. Innen vannak a flitterek, a fényes dekorháló és a képeslap-alapok. Viszonylag jó áron. De lehet még kapni pálcikákat, pomponokat, pipatisztító zseníliadrótokat, mozgó pupillájú szemeket... És hobbikészleteket is, amit a gyerekek könnyen elkészíthetnek (pl. dekorgumiból állatfigurákat, vagy szélharangot). Ha eddig nem fedezted fel és érdekel, böngészd át a játék- és papírrészleget!

A fotók nem valami sikeresek: vagy a fényviszonyok voltak rosszak, vagy életlen lett a kép, vagy az én kezem mozdult el. A kollázs-kép sem lett túl jó. Már nem volt türelmem újra kezdeni az egészet.

Azért remélem, visszaadják a képek, milyenek a valóságban.


2008. november 29.

Bunda


Ezt a kis bundát pár éve varrtam magamnak egy Burda szabásminta alapján. Egy szuper anyagot találtam. A színe olyan, mintha kis mozaikkövekből lenne kirakva, a háta pedig műszőrme. Három pánttal záródik.

Így fest hátulról.


Itt vannak a pántok.



És ilyen az anyag színe közelről.

Névnapi meglepi

Ezeket a csodás gombokat, díszeket és egy icipici ollót kaptam az én drága férjecskémtől névnapomra! Igaz, hogy csak csütörtökön lesz, de már most megrendeltük. Igen, közös szerzemény. Kérdezgetett, hogy mit szeretnék, mondtam, nekem könnyű venni, egy marék fonálnak is örülök, de bárminek (akár egy marcipános csokinak is).... Azért titkon írtam egy listát, amit ő meg is talált és elolvasott és tudomásul is vett. Ám kérte, hogy inkább együtt rendeljünk, mert úgy a biztosabb. Nagyon örülök ezeknek a kis remekműveknek és remélem én is "remekműveket" alkotok majd, amelyekre rávarrhatom ezeket a szépségeket!

2008. november 27.

2008. november 26.

Majdnem 8 perc GYÖNYÖRŰSÉGben...

... lesz részed! Hosszú, de légy kitartó!

Csukd be a szemed közben! Készíts zsebkendőt (kellhet), ha ismered ezt a zenét azért, ha nem, akkor azért! Én mindig libabőrös leszek tőle!

Ghymes - Tánc a hóban

2008. november 25.

Ábel első hó-élménye


"A felhőkből suhogás támadt, ahogy az északi szél préseli át hótól vemhes testét a szorosok szálfái között, mikor a hideg farkasfoga csontig mar az ember húsába."
No, persze nem ilyen drámai a helyzet, csak nagyon tetszett ez a mondat annak idején, amikor kimásoltam egy könyvből. Végre itt is leesett a hó, már nem csak maszat, hanem mennyiségi!Ilyenkor nagyon szeretem! A latyakot, ami követi, azt már nem. Mikor kicsi voltam, gesztenyepürének hívtam a friss havat, ami mellé odacsapódott a saras hó az úttestről.
Ez az oviudvar, ami Ábel szobájának ablakából látható. Gyönyörűen festettek a fái ősz elején is (kár, hogy arról nem csináltam képet), de most! Ábelt ölbe kapta Zsolti reggel és megmutatta neki a hófehér utcát az ablakból, utána én is. Az a mosoly az arcán! Csak annyit mondott: Gi! De azt nagy elismeréssel! Majd róla is készítek fotót a hóban alkalomadtán.
Az idén nem készültem madáretetővel, de jövőre szeretnék az ablakba tenni, hogy Ábel a madarakat is megcsodálhassa. Bár, még most sem késő. Meglátjuk mire lesz időm.
Félek ám a népi mondástól, mi szerint: Katalin kopog, karácsony locsog. Saras, szürke karácsonyunk lesz? Hátha nem jön be most a mondás...

2008. november 24.

History of Music

STRINGFEVER

Hallgasd meg! Érdemes!

2008. november 20.

Apa és fia


Gyűlnek, gyűlnek a jelentkezők az ajándékomért, és ennek nagyon örülök!
Addig is, hogy valami új is legyen kész munka híjján: egy kép a fiamról és az ő apucijáról 'kukucskajáték' közben! (Igaz, kedves uramról nem ez a legelőnyösebb kép, de mindegy...)
Olyan édesek!

2008. november 15.

Játék - ajándék tőlem neked



KEDVES BARÁTNÉIM!
A napokban kék hangulatban voltam. Ritkán látok kék munkákat, így gondoltam egyet... (De mégis: Nina hímzett már kék eprecskét.) Szóval, gondoltam nemcsak a Pif-es barátoknak készítek ajándékot.
AKInek tetszik a fent látható kis kék szett és SZERETNÉ MEGNYERNI, annak csak annyi a dolga, hogy ÍR nekem bárminemű KOMMENTET ERRE A BEJEGYZÉSRE. Már másoknál is láttam ezt a játékot (például Ralinánál).
A névnapomon, azaz DECEMBER 4-ÉN KISORSOLOM a megjegyzést írók között a kis szív alakú varrókészletet olló-, fonal- és tűtartóval; a bonbonos dobozból készült tűpárnát, amibe mindenféle apró-cseprő dolgot, gombokat, mérőszalagot... tehetsz; egy szív-ollóőrt. Mindezeket beletettem egy kis patchwork tasakba, ami kivételesen nem piros-zöld karácsonyi csizma az ünnepek közeledtével sem. Rákerült a bumfordi angyalka is, amit még a blogom elején mutattam meg. Minden darab az elejétől a végéig kézzel készült, mivel a gépem még mindig rossz.
Remélem, lesz kedvetek játszani, mert nagy-nagy szeretettel készítettem! És azért ilyen hamar kezdődik a játék, hogy minél több jelentkező legyen. Így izgalmasabb lesz a sorsolás! Amit megígérhetek: az ajándék még karácsony előtt megérkezik! :-)
JÓ JÁTÉKOT!
Várom az üziket!



2008. november 14.

Ábel


Kicsit legfőbb kincsemről.

Csak úgy, mert már rég meséltem róla, és ez a blog az övé is, nemcsak a bütyköléseimé.

Folyton nevet (néha azért sír is), pacsit ad, tapsol, ha fogom a kezét totyog. Mászni nem óhajt, talán alantas tevékenységnek tartja, csak ül, mint egy pasa. Tényleg olyan, gömbölyödik a pocakja és feszes ülésben magyaráz (főleg azt, hogy dajdajdaj...). Határozottan tudja azt, hogy 'nem' és rázza is a fejét a neki nem tetsző dolgokra. Ezt igen hamar megtanulta...

Napról napra egyre jobban szeretem!

2008. november 11.

Cicus


Ajándékba készült.
Hogy kinek?
Az még titok!

Régi munkák...

... melyekről, most készült fotó.


A három üvegfestmény a munkahelyemen a nevelői szoba falát díszíti.


Ez a képecske az egyik nagyié lett, valamelyik Anyáknapján.




Ezt is az egyik nagyinak készítettem. Két éve olajjal, fára, egy szentképről.

2008. november 10.

Dió helyett...








Ha sok az időd (;-), és dió helyett szívesen tennél a fára ilyen dió/toboz fenyődíszeket, nosza! Ez is a kutatásaim egyik eredménye...


2008. november 8.

Vidd bátran!


Ismét remek dolgokat találtam külföldi oldalakon! Íme, az egyik! Helyes minta, nem? Varrjátok ki bátran! Még pár ötlet, amit ügyes kezű "kollégák" meg tudnak varrni!

Turiból

Apró kincseket találtam egy turiban, ahová eddig nem igazán jártam. Szép fenyődíszeket leltem, 5-öt hoztam el belőle. Otthagytam kettőt, ami sérült volt. És ezt a kis téli ajtódíszt vettem még meg. A többi Mikulásos volt, de nekem nem a Télapóról szól a karácsony, ezért választottam a hóembert. Sok szép dolog volt még, amit jó lett volna elhozni, de a pénztárca határokat szab.


Magamtól magamnak...



Csak úgy, készítettem magamnak egy képecskét a varrás jegyében, a nagy ajándékkészítés közepette. Varrósarkom nem lévén, nem tudom, hová fogom tenni, de majdcsak lesz helye. Az ötletet a Casa Mia-ról merítettem. Az apróságok egy része a nagyi fiókjából valók.


2008. november 7.

Angyalka érkezett!

"Elingult egy angyal,
Egy kis égi postás.
Tárjad ki a szíved,
Nálad otthont talál."
Ezzel a szép kis idézettel indította útjára számomra készített PIF-ajándékát Mmama! Nagyon boldoggá tett vele! Gyönyörű szép angyalkát kaptam, csodás szárnyakkal, csengettyűvel! Ábel is odavan érte!



És egy szép szalaghímzéses panelt is kaptam. Töröm a fejem, mit készíthetnék belőle, hogy méltó helye legyen!


Az angyalka jelenleg Ábelt őrzi a szobájában, de karácsonykor mindenképp fent fog repkedni a szobában, a csillárra akasztva! KÖSZÖNÖM MMAMA!


Az én ajándékaim is készülnek. Igyekszem, igyekszem...

2008. november 5.

Gyermekkori emlékek


Végre visszatértem, jó már a gépünk. És rögtön játékba csöppentem! A meghívást Princitől (http://foltmesek.blogspot.com/) kaptam.

A játékszabályok a következők:
  1. Tedd ki a játékba hívód nevét, linkjét, és a játék logóját!
  2. Írj a gyermekkorodról!
  3. Hívj játékba te is 7 embert, tedd ki az ő nevüket és linkjüket is!

Rengeteg az emlékem! Megpróbálok időrendben, néhány képpel párat megosztani veletek! A legtöbb emlék az anyai dédmamámhoz fűződik. Hosszú bejegyzés lesz!

Állítólag jó csecsemő voltam, sokat aludtam és ettem. Ez itt a babanaplómból a talpam körvonala és a mostani csülköm.



Ez itt a babahajam, eltettük ezt is a babakönyvbe. Szőke voltam, aztán barna lettem, most erősen őszülök 30 évesen, anyai örökség. Most világosíttatom a hajam a fodrásszal.


Nagyon szeretem az apai nagyszüleimet is, de ők közel laktak hozzánk, így nagyobb élmény volt, hogy minden nyarat a falun lakó anyai nagyszülőknél töltöttem. Nagyon sokat játszottunk ott az öcsémmel és az unokahúgommal. Ezen a képen épp két éves vagyok. Ezt mindig a két mutatóujjammal mutattam!


Balra látható az én Piri mamám még lánykorában. Középen a jóképű fiatalember a nagyapám, aki most sajnos nagyon beteg. Piri mama folyton kötött és varrt. Tőle kaptunk kedvet az unokahúgommal. Mindig mesefigurákat hímeztünk láncöltéssel (Frédire és Bénire határozottan emlékszem), majd laposöltéssel. Az én varrásimádatom megmaradt, az unokahúgom már nem űzi ezt a hobbit.


Ez is Piri mama kislány korában. Fantasztikusan apró, házi szilvalekvárral töltött gombócokat tud készíteni! Nagyon szerettem a tojásos gombáját is, amihez papám szedte a gombát. Olyan más íze lett a friss gombából és az ezer éves kislábastól, amiben készült! A sóskalevesét nagyon nem szerettük, de sok-sok kenyérrel mindig megettük az utolsó cseppig, hogy meg ne bántsuk. Tőle minden nyár végén pár kilóval súlyosabban jöttünk haza.

A másik nagyi szakács volt. Nagyon jól főzött, most már nagyapám főz, Boris mama nagyon le van gyengülve. Náluk mindig nagy családi ebédek voltak az összes unokatestvérrel. Sajnos ez már rég nem így van. Egyrészt megöregedtek és nem bírják az ilyen nagy munkát, másrészt szétszóródott a család. Mindenki szerette mama remek csokis-mazsolás tortáját, krémesét. Míg kicsit voltunk, folyton az asztal alatt nézegettük a többiek lábát és a fürdőszobában játszottunk, felvettük a fürdőköpenyeket...


Ez az apró imakönyv Piri mamától van. Ő tanított meg imádkozni.

Jobbra van az én Dédikém! Piri mamám anyukája. A dédnagyapámat nem ismertem. De még láttam Dédim anyukáját, az ükmamámat! Nálunk mindenki sokáig élt/él! Dédihez rengeteg emlékem fűződik. A házikója felé volt a TSZ. Annak az udvarán volt egy lépcső, amin ha ugráltunk, kiabáltunk visszhangzott. Mindig elmentünk a csapra, hogy kannában vizet hozzunk neki. A vizet egy rémesen kopott kis fémbögréből ittuk nála. Mindig a tűzhely melletti fotelben melegedtünk télen. Sokszor készített pászkát, mákkal töltve és lekváros krumplilángost. A hátsószobájában mindig birsalmaillat volt, mert oda tette le a leszedett gyümölcsöket. Illatos vörösszőlő-lugasa volt. Imádtam a fuksziáit! És mindig össze voltak ragadva a dobozban a savanyúcukorkák, amikkel kínált. Annak ellenére, hogy néha hangya is volt benne, mindig vettünk belőle. A háza mögött az apró patakocska mindig befagyott, olyankor jéghokiztunk seprővel és konzervdobozzal! Annyi, de annyi emlékem van még róla! Mindig befontuk a kevés kis ősz haját! Egy lánykori fonott tincse is el volt téve emlékbe!


Ezt az imakönyvet Piri mama Dédi halála után adta nekem. Dédi mindig belejegyezte a családban történt születések és elhalálozások dátumát.


Ezt is Déditől kaptam. Mikor nagyobbak lettünk, mindig pénzt adott karácsonyra, mert nem tudta, mire van szükségünk. Reszkető kézzel írta rá mindig a papírosra, melyiket kinek szánja. Az évszámot én jegyeztem rá.


Ez itt az egyik oviskori zsepim és kendőm. Több kendőm volt, emlékszem egy piros-fehér kockásra, fodorral és virághímzéssel. Sajnos, ez már nincs meg. Nagyon szerettem oviba járni. Nagy kedvencem a madártej. Egyszer az volt uzsonnára. Még mielőtt hozzákezdhettem volna, ügyetlenül kiborítottam. Nem kaptam másikat és ez nagyon rosszul esett! Mai napig emlegetem!


És egy nagygyerekkori emlék (nem tartom magam ma se igazán felnőttesnek). Nagyon szerettem a főiskolai csoportomat, szívesen találkoznék már velük! Én terveztem és készítettem a kitűzőnket, amit a diplomaosztón és ballagáson viseltünk. Mi nem akartunk szalagot!

Rengeteg emlékem van még, de ahhoz, hogy mindet leírjam új blogot kellene indítanom Emlékeim címmel. De nekem ezt a blogot is épp elég Ábel mellett vezetni. Most kegyes volt hozzám és szépen aludt, így sikerült ennyi mindent leírnom.

Akiket én olvasni szeretnék:

Csilla (http://csillagjaim.blogspot.com)

Csigi (http://csiguci.blogspot.com)

Mazsola (http://szemezget.blogspot.com)

Polly (http://polly-hobby.blogspot.com)

Rita (http://szentpyr.blogspot.com)

Áthágom a szabályt, 7 ember helyett csak 5-öt hívok játékba. Szerintem még ez is sok, ahogy Princi is írta.

Keresztszemes készletek

Keresztszemes készletek
Kattints!
 

blogger templates | Make Money Online